Az idei Szigeten megint komplett folyamok álltak össze emberhúsból, csorogtak itt, szétváltak amott, valóságos cunamivá zúdultak össze a nagyszínpad előtt esténként - összesen 385 ezer csepp volt a tengerben, ennyien váltottak jegyet idén.
Nem maradtak el a mindig sikert arató testdekorációk, itt például UV-reagens harci festést láthatunk.
Itt pedig a planking után a második legkúlabb statikus koreográfiát, az úgynevezett kukán ücsörgést. Öröm látni, hogy az előző évek unalomig hajszolt kukadobolásait felváltotta egy sokkal szofisztikáltabb felhasználási mód.
Akinak arra volt érkezése, az farsangnak is tekintette a Szigetet.
Van, aki a hatás kedvéért még egy méregtelenítő és szabadgyök-mentesítő fejszaunát is magára vállalt.
Volt, aki még a felismerhetőségét is feláldozta az extravagancia oltárán.
Mások a militarista külsőre esküdtek...
...egyesek meg a mellkas romboló erejére.
A pólódizájnokat is nagyon szerettük, hiszen egy felirat alkalomadtán bombasztikus üzenetté nőheti ki magát, mémeket generálhat, forradalmakat indíthat útjára. Ez a belga úriember saját országának vezetésével kapcsolatos ironikus álláspontját képviseli pólóján (mint ismert, Belgium 3 autonóm övezetre oszlik, saját törvényhozással és végrehajtó hatalommal).
Ez a szűkszavú fiatalember egy kultfilmet reklámoz a pólóján. Reméltük, hogy ő maga nem azért olyan szűkszavú, mint ennek a kultfilmnek (A taxisofőr) a főszereplője, mert akkor szarul is járhattunk volna, de szerencsére megemelte a sörét, innen tudtuk, hogy nagy problémát nem okoztunk talán.
"Helló, Vincent vagyok, füvet szívok, örülök hogy találkoztunk." Örülünk, Vincent? Tényleg? Nos, ilyen szívélyes fogadtatás után mi sem tehetünk másként.
Persze a legjobb az, amikor azt közli velünk a textildarab, hogy ne őáltala ítéljük meg a viselőjét.
A fejfedők is fontos kiegészítő stíluselemként jelentek meg a tömegben...
...és mind közül az állatos variációk voltak túlsúlyban.
Sokan inkább a hasukkal voltak elfoglalva, vagy még inkább azzal, hogy mások legyenek vele elfoglalva.
Megint mások fordítva közelítették meg a dolgot, azaz hátulról, és ehhez még filcrajzot is készítettek. Ez az ábra egyébként több helyen visszaköszönt, ami arra is utalhat, hogy a tomporkultusz, a hollywoodi filmekből ismert fingós-kakálós poénok Európában is a nevetség fontos tárgyát képezik.
Ha már has és segg, akkor ne maradjon ki a szem sem.
Vagy mondjuk a száj, egy tetoválás formájában. Azt egyébként mondtuk már, hogy a zászlólobogtatósdi fontos üzenetértékként funkcionált a Szigeten? Amerre ment az ember, nemzeti lobogókba botlott.
Az alábbi képen ennek ellenére nem megvadult brit turisták, hanem Németországból érkezett fesztiválozók láthatók.
Ugye észrevették, hogy az előző képeken nemigen tűnt fel mosolyszünet? Jellemző, hogy mindenki nagyon boldogan állt kameránk elé, mármint azok közül, akik határainkon túlról jöttek ide elmét bontani.
Van, aki a magasból nézett le az elé táruló látványra, mi pedig hamarosan távolról nézünk vissza elköltött élményeinkre. Már csak ezért is jó, hogy létezik a fotóriport formátuma, úgyhogy osszák tovább bátran ezt a cikket!
