Száz éve még valóban később értek a lányok
A nők első menstruációjának időpontját meghatározandó legkorábbi (dokumentált) hazai vizsgálat – kezdi a tényekkel Tóth Gábor – 1850-ben zajlott, amit Semmelweis Ignác végzett. Akkoriban az első menses időpontját 15-19 éves kor közé tették. (Ez egy retrospektív vizsgálat volt, ami a már felnőtt nők utólagos visszaemlékezésén alapult.)
Ettől egy későbbi, 1891-ből származó budapesti mérési eredmény sem sokban tért el: eszerint a lányok átlagosan 15,4 évesen lettek „nők”, kezdtek menstruálni. (Franciaországban 1860-ban 15, 3 évet, Svédországban 1875-ben 15.8 évet állapítottak meg.)
De folytassuk a tényekkel – ajánlja Tóth Gábor, mégpedig a szombathelyi születésű Eiben Ottó professzor körmendi vizsgálataival. Az ötvenes években ugyanis ő indította el a vasi településen az első átfogó növekedés-vizsgálatot, ami azóta világhírű lett.
1958-ban (aztán tízévenként, ’68-ban, ’78-ban és ’98-ban) valamennyi 3-18 éves körmendi gyereket megvizsgálták. A legutolsó felmérésre 2008-ban került sor, amely már Tóth Gábor irányításával zajlott. A vizsgálathoz legutóbb szülői hozzájárulás is kellett, de így is a körmendi gyerekek 75 százalékáról sikerült adatokat rögzíteni. A testméreteken túl számos területet, például a szexuális érést is vizsgálták. (Kaposváron az 1940-es évektől szintén rendszeresen készülnek a körmendihez hasonló érési vizsgálatok, amelyek szintén reprezentatívak. És az adatok rendszerint összecsengnek.)
A trend megtorpant – a mai fiatalok már nem érnek korábban
Ami első körben a körmendi érési adatokból kitűnik, hogy az 1958-as vizsgálatban rögzített első menstruációs időpont a múlt századi adatokhoz képest jelentősen, évekkel korábbra került. 1956-ban ez az adat a korábbi 15-19 évvel szemben 13,9 év lett. (Ez az adat összecsengett az ötvenes években Európában mért értékekkel, ott is 13-14 éves korra értek meg biológiailag a lányok. Nem mértek számottevő különbséget Európa különböző tájain élő serdülők között sem, kivételt egyedül a mediterrán országok képeztek – de erről majd később.)
Viszont érdekes továbbá – hívja fel rá a figyelmünket a kutató – hogy az adatok tekintetében a hatvanas évektől nem érzékelhető már számottevő csökkenés, sőt: 2008-ban a körmendi vizsgálaton az első menstruációra vonatkozóan 12,89 évet mértek, de korábban rögzítettek 12,75-ös értéket is. Elmondható tehát, hogy a II. világháborút követően ugyan tapasztalható volt egy drasztikus csökkenés, egyre korábban értek a lányok, de úgy tűnik, ez a tendencia a hatvanas évektől megállt. Egyes kutatók szerint az utóbbi húsz évben kezd visszafordulni, de egyelőre még nem igazolható ez a folyamat – fogalmaz Tóth Gábor - de az adatok kis mértékű hullámzása mindenképpen látszik.
A nemi érés időpontja – a társadalom biológiai jólétének mutatója
Hogy mi ennek az oka, mi áll a háttérben? Nem véletlen, hogy ezeket a tendenciákat a skandináv országokban figyelték meg először, a múlt század közepén, hogy a testmagasság növekedése mellett (ezzel együtt változik a koponya több mérete is), egyre korábban érnek a fiatalok. (Ezeket a változásokat a szakma szekuláris trendnek nevezi.)
Ennek a hátterében – magyarázza az antropológus – egyrészt a genetikai program áll, amely meghatározza, hogy mekkora felnőttkori testmagasságot lehet elérni, milyen növekedési tempóban fejlődik, érik szexuálisan a gyerek. Másrészt viszont nem csupán a genetika szól közbe, hanem a környezeti tényezők is. A védőoltások bevezetése, a gyermekkori fertőző betegségek minimalizálása, a lázas állapotok csökkenése mind-mind serkentették a növekedést, ugyanakkor az érést is.
A II. világháború után Európában megszűnt az éhezés, az emberek fehérjedúsabban kezdetek táplálkozni, jobb lakásviszonyok között éltek. Nem véletlen, hogy az un. szekuláris trendek változását először a skandináv országokban figyelték meg, ott ahol a szociális viszonyokban meghatározható környezeti tényezők (gondoljunk csak a blokkoló hatású zordabb természeti adottságokra, fény és vitaminhiányra) javuló hatása először érződött.
Ezzel ellentétben viszont a mediterrán országokban nincs számottevő változás, ott (mivel szinte egész évben ideálisak a környezeti feltételek, vitamin- és fehérjedús a táplálkozásuk) száz évvel ezelőtt is korábban menstruáltak a lányok, és azóta sem mértek nagy eltéréseket.
Viszont – figyelmeztetnek a mostani adatok – az úgynevezett szekuláris trend nemcsak pozitív, hanem negatív irányba is elmozdulhat. Ha romlanak az életminőség mutatói, ha például nem elég minőségi és vitamindús az étkezés – akkor visszafordulhat a folyamat, és később kezdenek biológiailag érni a gyerekek.
Az érési mutatók hullámzásából – amit az utóbbi évtizedekben tapasztaltak - kiolvasható, hogy a társadalomban az utóbbi évtizedekben sokaknak romlott az életminősége. Ilyen szempontból tehát a testmagasságon túl például a nemi érés időpontja (az első menstruáció dátuma) a társadalom biológiai jólétének mutatója is.
Riasztó adat: egyre kövérebbek a gyerekek
Ha valami sérül, kedvezőtlen irányba változik, ha nem mozognak eleget a gyerekek, ezekből a növekedés-vizsgálatokból egyből kiderül. A legutolsó, 2008-as körmendi mérés alkalmával például drámai változást tapasztaltak: a gyerekeknél egyértelmű jeleit látták a mozgáshiányos életmódnak, főleg a törzsön és a hasnál, a csípő környékén öt-tíz milliméterrel nőtt a zsírréteg, ami előrevetíti a felnőttkori elhízást, mégpedig annak pont azt a típusát, amely a legveszélyesebb, ami a keringési betegségre, cukorbetegségre leginkább hajlamosít. Ezzel együtt – tette hozzá Tóth Gábor - a gyerekek fizikai teljesítőképessége is sokat romlott.
Értelmiségi gyerek magasabbra nő? És korábban menstruál?
Hogy mennyire összefügg a környezet és a nemi érés? Érdekes tény, hogy bizonyítható, az értelmiségi családból származó gyerekek nemcsak magasabbak, de hamarabb is érnek, már magzati korban is gyorsabban növekednek. Miért? Biztosan nem csupán a „jó anyagi kondíciók miatt”. Sőt! Hiszen az anyagi jólét nem mindig függ össze az értelmiségi státusszal. Az értelmiségi szülők azonban általában tudatosabbak, már a gyermekvállalás kezdetén jobban odafigyelnek, változatosabban táplálják a gyermeket, fontosabb számukra a rendszeres testmozgás.
Olyan statisztikai adatok is léteznek, miszerint hónapokban mérhető a különbség, ki mikor kezd menstruálni, attól függően, hogy hányadik gyerekként született a családban, mekkora a lakás nagysága, a szülők hány kilométerről kerültek össze (mert minél távolabbról származnak egymástól a szülők, annál nagyobb a gyerek biológiai ellenálló-képessége a genetikai heterózishatás miatt).
Nemcsak korábban jön, tovább is tart
Zárójelben, azt is érdemes megjegyezni, hogy szintén statisztikai tény, hogy nőknél a menopauza időpontja is egyre későbbi időpontra került – 1900-ból származó adat szerint a menstruáció átlagosan 44 éves korban szűnt meg. A magyarországi adatok szerint a helyzet a 60-as évektől nem változott, a szórások ugyan megnőttek, de továbbra is 48-49 év körül jelelemző.
Férfi nemi érést is mérnék, ha tudnák
A körmendi vizsgálatokban Eiben professzor a fiúk érésére vonatkozólag is megpróbált adatokat gyűjteni, azonban ezek a válaszok rendszerint nem tekinthetőek reálisnak, merthogy a srácok arra kérdésre, mikor volt az első spontán magömlésük, rendszerint „elhülyéskedik a választ”. A mutatók szerint azonban elmondható – mint általában – szexualitás tekintetben is egy évvel később érnek, mint a lányok.
Ami viszont – bár nem tartozik szorosan ide – de szintén bizonyítható, hogy az utóbbi évtizedben a férfi spermiumok száma drasztikusan csökkent, ezért is van az, hogy egyre többen próbálkoznak lombikbébi programokkal. Ennek az egyik okaként korábban azt vélték, hogy a szűk farmernadrágban a herék hőszabályozása kedvezőtlenül alakul, ezért csökken a sperma mennyisége. Azonban az igazi lórúgást nem a szűk nadrágok, hanem a női fogamzásgátló gyógyszerek jelentik, amelyek hormontartalma bekerül az ivóvízbázisba, majd a férfiak szervezetébe bejutva megváltoztatja azok a hormonháztartását.
"Let’ s talk about sex, baby..."
Persze az egy dolog, hogy biológiai szempontból nincs nagy különbség a mostani és a korábbi generációk között, a mai lányok és fiúk körülbelül ugyanakkor érnek meg fizikailag, mint szüleik vagy nagyszüleik (akik már a negyvenes évek második felében és az ötvenes években születtek). Viszont a biológiai érés csak egy dolog, arra nézve is készültek vizsgálatok, hogy a fizikai, a pszichés és a társadalmi érés között manapság mekkora különbségek mutatkoznak.
A mai gyerekek – tudjuk, ismerjük - szexuális viselkedésmintáit elsősorban nem a családból vagy az iskolai közösségből, hanem a celebektől, a filmekből és a netről szedik. A nemi jelleg hangsúlyozása egyre kisebb korban lesz egyre fontosabb, a kislányokat „nőcis” cuccokba öltöztetik, elvárják tőlük, hogy kicsinyített felnőttként viselkedjenek. A szex a felnőttség bizonyítéka lett, egyre korábban, már 14-15 évesen túl kell esni az első aktuson - de hangsúlyozzuk, ez kulturális kérdés, nem a biológiai érettséggel függ össze.
Ugyanakkor a biológiai éréssel ellentétben a társadalmi érés egyre inkább kitolódik, a mai gyerekek egyre később és egyre nehezebben szakadnak el szüleiktől – egyre később lesznek önállóak, vállalnak tartós párkapcsolatot, és alapítanak saját családot. Az olló (a biológiai és a társadalmi érés között) egyre inkább szétnyílik.
