Dr. Pető András, a konduktív pedagógiai módszer atyja Szombathelyen született 1893. szeptember 11-én. Édesanyja pedagógus, édesapja pedig élete végéig súlyos, gyógyíthatatlan Parkinson-kórban szenvedett – talán ez is motiválhatta arra, hogy orvos legyen.
Egy rendkívüli ember
Szombathelyen végezte tanulmányait, majd Budapesten, Bécsben és Párizsban járt orvosi egyetemre. Később dolgozott hadikórházban, a bécsi egyetem élettani tanszékén, és több rehabilitációs intézményben is. A rehabilitációval komolyabban 1922-ben kezdett el foglalkozni.
Élete munkája a központi idegrendszer sérülése miatt mozgáskorlátozott gyerekek komplex gyógyítása módszerének kifejlesztése és alkalmazása. Korszakalkotó eljárásának alapja az volt, hogy a fogyatékosságot nem tekintette biológiai hiányosságnak, hanem tanítással korrigálható problémának.
Meg volt róla győződve, hogy nincsen lehetetlen, és ezt igyekezett átadni az általa kezelt gyerekeknek. A konduktív módszer is innen kapta a nevét: a latin vezetni, vezetés szóból származik, és arra utal, hogy az idegrendszer a károsodás ellenére is rendelkezik még tartalékokkal, így lehetséges új idegi kapcsolatok kiépítése. A gyógyítás másik fontos eleme, hogy nem csupán a testet, a tüneteket kezeli, hanem egyszerre foglalkozik a testtel és a lélekkel, az egész emberrel. Ezzel a módszerrel sok, addig gyógyíthatatlannak hitt mozgásszervi zavarban szenvedőt is rehabilitálni lehetett.
1945-ben alapította meg első intézetét, igaz, akkor még csupán egy budapesti ház alagsorában. Első pácienseit is maga kutatta fel, és saját pénzéből ruházta őket és gondoskodott az ellátásukról. Az Országos Mozgásterápiai Intézet 1950-ben jött létre, amit haláláig vezetett. 1963-ban megkezdte működését a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, aminek óvodai, iskolai és főiskolai része is van. Pető András 1967 szeptember 11-én, 74. születésnapján hunyt el. Munkáját később külföldön is elismerték, módszerét szerte a világon alkalmazzák. Akik ismerték karizmatikus, de kissé nehéz természetű emberként jellemezték.
Az intézet gondjai
A Pető Intézet gondjai látszólag néhány hónapja kezdődtek – mikor is kiderült, hogy ha nem kapnak sürgős segítséget, csődközeli állapotba kerülnek, és nem tudják kifizetni az alkalmazottakat. Körülbelül 360 dolgozója van az intézetnek, közülük közel 300-an konduktorok. Ez a szám azért is ilyen magas, mert a Pető módszer szerint minden egyes nevelttel külön konduktor foglalkozik egész nap.
A Pető Intézet közalapítványként működött egészen 2012-ig, amikor is egy állami intézmény égisze alá kerültek, és így elvesztették az egyszázalékos adó-felajánlásokat, valamint egyéb adományokat is. Az EEMI (Emberi erőforrások Minisztériuma) igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy nem fogják hagyni, hogy az intézmény tönkremenjen, és támogatják azt 420 millió forinttal – csakhogy mint kiderült, ez nem plusz állami támogatás, csupán az amúgy is kötelezően folyósítandó 2013-2014-es évre vonatkozó állami pénzek összeszámlálása.
Ekkor lépett közbe Szabó Tímea PM-es képviselő, aki indítványozta, hogy szavazzanak meg 500 millió forintot a költségvetésből a Pető Intézet számára. A javaslatot támogatta ugyan az MSZP, az LMP, a PM-es képviselők és a függetlenek többsége, a Jobbik pedig tartózkodott, de a Fidesz-KDNP nemleges válasza eldöntötte a támogatás sorsát (korábban már voltak róla hírek, hogy az EMMI szeretné beköltöztetni az egyik háttérintézményét a Pető Intézet egyik ingatlanjába, de azt a tárca azóta határozottan cáfolta).
Miután a javaslatot leszavazták, az Emmi gyorsan reagálva közölte, hogy már dolgoznak a megoldáson, és csütörtök délután meg is született a szóbeli megállapodás, miszerint az intézet 210 millió forint kiegészítő támogatást kap, valamint felállítanak egy munkacsoportot, ami az intézménnyel kapcsolatos mindennapos gondok megoldásával foglalkozik majd.
