Vitán felül áll, hogy teljesen jogosan fújták le gépeik indítását az öreg kontinens országai a játékos nevű Eyjafjallajokull kitörését követően: a vulkáni hamu szilikátjai szakavatottak szerint olvadt üveggé alakulhattak volna át a repülők hajtóműveiben. Mégis, ez az eset sokkal inkább volt puszta kényelmetlenség, vagy ahogy a tudományos Wired magazin fogalmazott: olyan, mintha beleszellentenénk egy metántengerbe - legalábbis ahhoz a rizikóhoz képest, amit az - egy kilövelléssel minimum 1000 köbkilométernyi lávától megszabaduló, jellemzően nem hegyekként, hanem óriási kráterekként jelentkező - szupervulkánok jelentenek.
Ketyeg az óra, vagy már le is járt?
Márpedig ezekből legalább negyvenet ismerünk a bolygónkon, köztük az amerikai Yellowstone Nemzeti Park 70 kilométer hosszú és 30 kilométer széles ősvulkánját, ami a számítások szerint 600 ezer évente tör ki - és kissé aggasztó lehet, hogy legutoljára 640 ezer éve köpte a levegőbe gyomrának tüzes tartalmát, ami tudományos állítások szerint az utolsó jégkorszakot okozhatta. Ráadásul nem csak a ketyegő óra járt le, de halott bölényeket találtak a vulkán környékén, észleltek földmozgásokat, feltörő gázokat, sőt, a talaj maga is megemelkedett, ahogyan a hőmérséklete is - mind-mind intő jelek arra vonatkozóan, hogy egy újabb kitörés áll a küszöbön.
És ez nem csak néhány légitársaság veszteségét fogja okozni: kezdve onnan, hogy a környező városok felett a levegő a láva miatt 500 fokra szökik, letarolva minden élőt és élettelent, odáig, hogy akinek sikerül is időben meglépnie, azt még mindig elkaphatja a vastag hamufelhő, aminek lehullása egyenes út lesz a fulladásos halálba. A szomszédos államok sem kerülnék el végzetüket (csak az összehasonlítás végett: a festői Wyoming, ahol ez a hírhedt Yellowstone Caldera vulkán található, 253 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, vagyis Magyarország majdnem háromszor beleférne).
A jó hír csak most jön: a Föld maradéka sem menekül, ha valamelyik szupervulkán úgy gondolná, itt az idő elokádnia magát. Az átlaghőmérséklet mindenütt legalább 21 fokra emelkedne - manapság ez 0,6 körül leledzik -, ami több évig is eltartana, ez viszont bőven elég lenne ahhoz, hogy a növényvilág megjárja a maga haláltusáját. A következményeket könnyű elképzelni: nincs zöldség, nincsenek állatok, nem lesz mit együnk - ha csak egymásra nem fanyalodunk. De ha néhányan még ki is húznánk alultápláltan, az, hogy nem látjuk az életerőt is adó napot, hamar olyan következményekkel járhatna, mint Izlandon, ahol minden télen jellemzően megnő az öngyilkosságok száma. Nem véletlenül.
A Seychelles-szigetek menthetnek meg minket
Lesznek persze helyek, ahol jó esélyekkel indulunk a túlélésért. Például katonai bunkerek, ahova viszont egyenruha híján nemigen fognak beengedni. Ott vannak viszont a Seychelles-szigetek, ami nem csak annyira messze lesz a kitöréstől, hogy a vulkáni hamu talán el sem ér odáig, de ott találhatjuk a világ legnagyobb tonhalfeldolgozó-konzerváló üzemét. És csak négy fokra van az egyenlítőtől, azaz ideális helyszín lehet egy következő jégkorszak kellős közepén.
Akik tehát túlélhetik a már most is fortyogó Yellowstone szupervulkán kirobbanását, azok a magasrangú kormánytagok, katonai vezetők, és akik hajlandóak hosszú időn át halat kajálni egy trópusi szigeten. Lassan érdemes elkezdeni gyűjtögetni.
