A keresztény Húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből fejlődött ki, de eredete, mint a legtöbb zsidó-keresztény ünnepnek, pogány gyökerű. A világosság győzelme a sötétség felett, az élet győzelme a halál felett, a termékenységé a pusztulás felett.
Húsvéthoz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása, na meg a nyúl, akinek jelenlétét nehéz volt megmagyarázni, ezért a tojás festésének szerepét bízták rá, nehogy a gyerekek zavarba jöjjenek. De mind-mind pogány eredetre vall: a locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységet varázsló erejébe vetett hit. A tojás a születés jelképe, a nyúl a termékenységé.
Mivel mostanában annyira ránk szakadt a politika, hogy mindenki megérdemel egy kis pihenést, a legizgalmasabb témát választottam ki az eredeti jelentések közül: a termékenységét.
Nézegessék „kedvcsináló” képeinket – a természetben ilyenkor valóban túltengenek a „testi” örömök, legyen szó rügyfakadásról, bodobácsok tömegjeleneteiről, vagy a békák meglehetősen leplezetlen örömködéséről.
Természetesen ezúton is Boldog Tavaszi Ünnepet kívánok minden Kedves Olvasónknak, legyen az Húsvét, Pészah, vagy ősmagyar pogánykodás akár – a lényeg, hogy örömben, békességben, nyugalomban teljenek ezek a napok…
