Először azt hittük vicc, amikor egy ismerősünk a kezünkbe nyomta a postaládájába minap bedobott fénymásolt felhívást. Amelyben arról értesítik az ott élőket, hogy az emeletes házak előterében és a folyosóin eztán gyakorlatilag semmit sem lehet tárolni, nemhogy kerékpárt vagy babakocsit, még egy képet vagy egy cserép virágot sem lehet kitenni. A feladó a szombathelyi „Népfront Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet” volt, ám nem kellett nagy utánajárás, hamar kiderült, a szabályozás nem csupán a szombathelyieket érinti… csak nálunk előbb tették meg, amit muszáj lesz másoknak is.
A lakók háborognak, de tűzvédelmi szabályokat be kell tartani
Első körben az érintett „Népfront” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet” elnökét, Sipos Lajost kérdeztük, aki közölte: körülbelül két hete Győrben vett részt egy országos, lakásszövetkezetek számára megrendezett tanácskozáson. Ő maga is ott értesült a tömbházakat érintő BM rendeletről (a tavaly novemberben lépett életbe: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 28/2011. IX. 6.), és annak következményeiről.
Amikor a tanácskozásról hazatért, első dolga volt, hogy megkeresse a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy tájékoztassák a tűzvédelmi szabályzat változásairól. A katasztrófavédelem munkatársaival együtt járták körbe a házakat, a szakemberek ott a helyszínen magyarázták el, mi az, amit a rendelet tilt. Ennek szellemében készült el az a felhívás, amely szerkesztőségünkhöz is eljutott. A lakásszövetkezet ezt azóta kiplakátolta a lépcsőházakban, igyekeznek minden érintettet időben értesíteni.
Nézzük pontosan, mit nem szabad
Tízemeletes házakban semmi sem lehet a folyosókon, sem a lépcsőházakban, tilos szekrényt kitenni, büntetendő cselekmény kisszéket vagy asztalt kivinni. A folyosókon sem doboz, sem újságpapír, sem bútor, semmi sem maradhat kint. Cserepes virág még az ablakban sem állhat, nemhogy a falakon. Le kell szedni a képeket, a virágtartókat… Le kell szerelni a rácsos ajtókat, a lakásajtók elé sem szabad ilyeneket szerelni.
A szemétlerakókba sem lehet pakolni, és az ajtókat nyitva kell hagyni. Nem lehet felvinni a lépcsőházakba a bicikliket, a folyosókon nem lehet gyerekjátékokat, babakocsit, egyszóval semmit sem őrizgetni.
Sipos Lajos kérdésünkre elmondta, a lábtörlő nem került szóba, arra nem tér ki a rendelet, úgyhogy az maradhat. És teregetni szabad? – kérdezzük, mire Sipos azt válaszolja:
a közös folyosókon eddig sem szoktak, arra mindenkinek ott az erkély
A négyemeletes házakban szintén nem lehet a lépcsőházakban semmi, az ablakok előtti vascsöveken sem lóghat virág, a falakon sem lehet kép. A közös helyiségekből el kell távolítani a több éve őrzött tárgyakat (bútorokat, pet-palackokat, újságokat és faanyagot, egyszóval mindent, ami gyúlékony). És ez vonatkozik a régi konténertároló helyiségre is.
A lomtalanítást sem szabad megvárni (április 14-28) – figyelmeztet a lakásszövetkezet elnöke, mert negyvenből 23 esetben az ellenőrző személy (a katasztrófavédelem illetékes hatósága) nem mérlegelhet, ki kell szabnia a bírságot. Ennek összege százezer forintnál kezdődik, és akár több millió forint is lehet, amit a lakónak magának kell kifizetnie.
Ami marad: a csupasz falak
A drákói rendeleten az érintett házak lakói közül sokan felháborodtak, a szombathelyi Krúdy Gyula utcában akadt, aki drasztikusan fejezte ki nemtetszését: cserepestül az utcára hajigálta a virágokat. Sokan nem értik, miért tűzveszélyes a falon egy kép, miért zavarja a tűzoltók vonulását az ablakba helyezett virág? Félnek attól, virágok nélkül élhetetlenebb lesz lakókörnyezetük, csak sivár folyosók, és lelakott csupasz falak maradnak.
Miért zavarja a tűzoltókat a virág?
Azt még csak meg lehet érteni, hogy egy kerékpár vagy egy folyosóra kirakott leszanált ágy zavarja tűzoltók vonulását, de kinek árt egy cserép virág? Ezzel – tudtuk meg egy tűzoltótól- az a legnagyobb probléma, hogy nagy tűz esetén nehezen ég el, viszont nagy füstöt okoz. A falakra helyezett tárgyakkal pedig az a legnagyobb probléma, hogy elősegítik a tűz továbbterjedését.
Valóban számíthatunk büntetésekre
Szabolcsi Zsolt, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtósát is megkerestük, aki szintén arra figyelmeztetett, hogy a közeljövőben valóban várhatóak ellenőrzések. Maga a tűzvédelmi rendelet egyébként nem új keletű, a tiltásokkal együtt régóta életbe van, csak ez idáig nem társult hozzá szankció, nem lehetett azt büntetni, aki megszegte őket. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy muszáj volt keményebben szankcionálni. „Most letisztult kép”.
Rövidesen a hatósági osztály emberei valóban járják majd a lépcsőházakat, és ellenőrzik, az ott élők betartják-e a tűvédelmi előírásokat. Ami önmagában sem lesz egyszerű mutatvány, hiszen csak Szombathelyen 105 (8-9-10) emeletes ház van, és akkor nem szóltunk az alacsonyabb (4 emeletes) lakótömbökről.
Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalos sajtóközleménye
A lakosság részéről az elmúlt időben megnövekedett a lépcsőházi ellenőrzésekkel kapcsolatos megkeresések száma. Készült egy általános anyag, amelyet az alábbiakban megküldök.
A tűzvédelmi előírások elsősorban az emberek védelmét, másodsorban az anyagi javak biztonságát hivatottak szavatolni. Ezeket az előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) tartalmazza.
A jogszabályban meghatározott követelményeket az alkalmazás szempontjából két részre kell bontani, az egyik az építés, a másik pedig a használat során betartandó előírások.
Az építést illetően a lépcsőházak és a közlekedők épületszerkezeteire, az azokban használt burkolatokra, illetve a hő-és füstelvezetésére, valamint a menekülési útvonalak jelzéseinek elhelyezésére vonatkozóan támaszt követelményt. Ezeket úgy határozták meg, hogy egy esetleges tűz során az épületben tartózkodók azt biztonságosan el tudják hagyni, és a menekülés idejére a tűz hatásaival szemben védelmet biztosítsanak. A használati szabályok a mindennapi használat során betartandó tűzvédelmi követelményeket tartalmazzák. Ezek az előírások az épületek biztonságos használatát szolgálják, illetve az építés során megteremtett műszaki megoldások megtartását hivatottak biztosítani.
A lépcsőház, illetve a lépcsőházakhoz kapcsolódó közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, tekintettel arra, hogy ezen tereken keresztül menekülhetnek a veszélyeztetett térből, térrészből a bent tartózkodók.
A már említett OTSZ leírja, hogy a kiürítési útvonal a kiürítésre számításba vehető útvonal. Ez a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza pl.: egymásból nyíló irodák), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza pl.: lépcsőház) útvonalából áll.
A menekülési útvonal pedig a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza).
Tűz során a lépcsőház, valamint a közlekedő terei füsttel telítődhetnek, ilyenkor még a helyismerettel rendelkezők számára is nehézséget okoz a menekülés, hiszen a látási viszonyok rosszak, továbbá forró, mérgező gázok jelenlétével is számolni kell. A menekülési útvonalat leszűkítő, illetve az ott hagyott tárgyak (pl. babakocsi, kerékpár) hátrányosan befolyásolhatják mind a menekülést, mind a beavatkozást.
Fontos tudni, hogy az OTSZ-ben megfogalmazott előírások elsősorban az emberi élet védelmét hivatottak szolgálni.
Az OTSZ kimondja, hogy a menekülési útvonal leszűkítése (pl. a rácsok beépítése) – a kiürítéshez szükséges áteresztőképesség méretéig –, továbbá ott éghető anyag tárolása, éghető burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az előírás lényege, hogy az építés során az építészek, tűzvédelmi szakértők, tervezők által meghatározott minimális menekülési útvonal szélességét nem lehet leszűkíteni, a normaidőn belüli kiürítés biztosítása érdekében. Az éghető anyag, burkolat tűz esetén a füstfejlődés, illetve a tűzterjedés elősegítése miatt jelent kockázatot, jóváhagyása során a tényleges körülményeket mérlegelni kell.
Az OTSZ értelmében a folyosókon, lépcsőházakban éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, egyéb anyagok tartós elhelyezését a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell, ha azok mérete az érintett fal- vagy padlófelület 15 %-át meghaladja.
Az OTSZ tartalmazza azt is, hogy az épület és a benne lévő helyiségek rendeltetésszerű használatától eltérni nem lehet. Vagyis a lépcsőház, illetve a közlekedő rendeltetésébe nem tartozik bele a tárolás, vagy egyéb tevékenység rendeltetésszerű végzése. A fenti terek kizárólag az épületben tartózkodók közlekedését hivatottak biztosítani.
Az említett engedélyezési ügyekben, egyeztetéseken a tűzvédelmi hatósági kontrollt a katasztrófavédelmi kirendeltség gyakorolja, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi használati szabályok betartását.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet kormányrendelet melléklete tartalmazza, hogy a tűzvédelmi hatóság által megállapított szabálytalanságok esetén mekkora mértékű tűzvédelmi bírság szabható ki és meghatározza azt is, hogy mely esetekben kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni. Ezek a következőek:
Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke
/Ft/ Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke
/Ft/ 4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 30 000/kijárat 45 000/kijárat
6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 200 000/kijárat 300 000/kijárat
8. Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül 60 000/közlekedő 100 000/közlekedő
