68 igen szavazattal, 55 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett a katalán parlament kimondta: 2012-től tilos bikaviadalokat rendezni. Bika és matador már nem sokáig lejtheti el több évszázados múltra visszatekintő táncát, bár sokan úgy gondolják: miután a Barcelona központú régiónak mindössze egyetlen használható arénája van, amiben évente 15 viadalt tartanak - szemben az országos ezres nagyságrenddel -, ezért csak egy politikai húzás történt, hogy ezzel is kiemelkedjenek Spanyolország többi régiója közül. Sokan pedig másként vélekednek, például Joan Puigcercos, egy katalán párt jogásza, aki szerint a döntés
az állat szenvedéséről szól, semmi másról.
Az ókori hagyomány védelmezői azzal érvelnek, hogy a kultúra, ünnepség és művészet egyesül a bika haláltusájában, miközben az ellenzők egyértelműen állankínzással bélyegzik azt meg, joggal. Aida Gascon, a bikaviadalellenzők pártjának aktivistája - aki életében egyszer ment el egy viadalra, hogy szemtől-szemben is végignézze azt, ami ellen ágál - azt mondta a CNN-nek:
A bikaviadal része Spanyolország kultúrájának. De ennek változnia kell. Számos szokás eltűnik, ahogy egy társadalom fejlődik.
A 24 éves Enrique Guillen a másik oldalt képviselve idézte fel az amerikai hírcsatornának, ahogy
az apám már akkor elvitt magával az arénába, amikor a cumit szopogattam. Frusztráló lesz, ha nem tudom ugyanazt az élményt megadni a gyerekeimnek, amit az én szüleim adtak nekem.
Katalónia gazdasága beleroppanhat
A spanyol bikaviadalok száma az elmúlt években a törvénytől függetlenül is egyharmadával megcsappant, miután a helyi önkormányzatoknak büdzséjén összébb húzták a szíjat, a turistavonzó látványosságot márpedig gyakran ők pénzelik. A tiltás azonban visszaüthet: a hosszú távra szóló működési engedélyekkel rendelkező bikaviadal-ágazat be fogja hajtani a keletkezett károkat, ami komolyan megroggyanthatja az egyébként is kellőképp megszorult katalán gazdaságot.
Mindazonáltal a döntés egyelőre nem terjed ki az ország egyéb területeire, amikben még mindig erős a nyomás, hogy a gyilkos népünnepély véletlenül se szűnjön meg. Azt azonban kár tagadni, hogy valami elkezdődött, és ha a háborút nem, az egyik apró csatát már megnyerték az állatvédők.
Bikaviadalok a világ többi részén
Portugália
A spanyol szomszédban "vérmentesnek" nevezik a bikaviadalt, a bikát ugyanis nem ölik meg. Ugyan egyszer-egyszer a sebesült állatok a helyi hentes kezei között kötnek ki, a szerencsésebbek amerikai rodeókban debütálhatnak, vagy legelőre küldik őket. A spanyol verziótól eltérően itt matador sincs, a bikával viaskodó ember lóháton ül, a nagy marha szarvait pedig némiképp lereszelik, hogy az ne jelentsen akkora veszélyt.
Franciaország
150 éven át élvezte a dél-franciák szeretetét a bikaviadal, mígnem egy 1976-os törvény - ami az állatokkal szembeni rossz bánásmódra és kínzásra tér ki - majdnem keresztülhúzta számításaikat. A szerencséjük annyi volt, hogy egy kitélel szerint a szabály nem vonatkozik azokra a helyekre, ahol ez egy töretlen hagyomány részét képezi. Márpedig Nîmes városa ilyen, és máig millió látogatót vonz ötnapos fesztiváljára. A tradíció továbbélése itt egyébként rögtön nem olyan meglepő, ha azt vesszük alapul, hogy a település gazdag háttértörténete egészen a Római Birodalomig nyúlik vissza, nem véletlenül nevezik Franciaország Rómájának is.
Mexikó
A konkvisztádorok, vagyis a Dél-Amerikát benépesítő spanyol hódítók vitték át a tradíciót az óceán túlfelére még az 1500-as években, és a mexikóiak a spanyolok után máig a legelvetemültebb rajongói a bikaviadalnak. Mexikóváros a világ legnagyobb, 60 ezer fő befogadására alkalmas arénájával büszkélkedik.
Ecuador
Quitóban, a dél-amerikai ország másfélmilliós népességű fővárosában a bikákkal viaskodás a Las fiestas de Quito fesztivál fénypontja, minden év decemberében. Ilyenkor nemzetközileg ismert torreádorok érkeznek, hogy sokadszor is bizonyítsák bátorságukat. A fővároson kívül azonban kevésbé örvend népszerűségnek a népmulattatás e formája, 2007-ben Banos de Agua Santa városa konkrétan ki is mondta, hogy ellenzi ezt a fajta szórakozást.
India
Tamil Naduban, India egyik déli államában rendezik meg minden évben a Pongal fesztivált, aminek folyamán sort kerítenek a Jallikattu nevű bikaszelidítő versenyre. Itt nem folyik vér, a bika sértetlen marad, a lényeg, hogy a púpjára felkapaszkodó vakmerő férfi minél tovább maradjon az állat hátán.