Kansas Cityben olyasmi született, amit már most úgy emlegetnek a különféle tech blogok és magazinok, mint a világ elsőszámú zéróemissziós - vagyis károsanyagot nem kibocsátó - elektronikus járművét. Az autó a forma egyes dizájnnal épült 2000 Lola Indy gerincét vette alapul, de habkönnyű váz került rá, egy olyan átlátszó műanyag test, amiben sokak a tíz évvel ezelőtti iMac szenzációját vélik felfedezni. A DeLaSalle iskola nebulói ezt az aerodinamikus külső burkot, illetve a teljesen elektronizált meghajtást, valamint a belső részeket dolgozták ki, mindent annak érdekében, hogy az üzemanyagfelhasználást a legkeményebben visszaszorítsák.
Budapestre két korsó sör árából
A végeredmény: egy gallon (azaz alig négy liternyi) naftával több mint 480 kilométer megtétele, vagyis egy Szombathely-Budapest távot két korsó sör árából nevetve meg lehet oldani - lehetne, hiszen kereskedelmi forgalomba nem kerül az értékes négykerekű, nem is úgy lett kialakítva, de a diákcsapat reméli, hogy a többi gyártót is inspirálni fogja az, amit véghezvittek. Például a mi tehetséges magyarjainkat.
Segítő kezek nélkül persze mindez nem ment volna, ezt a Bridgestone mérnökeinek alakjában kapták meg - mecénásról, vagyis hogy ki támogatta a nyilvánvalóan nem százforintos projektet, nem szólnak a híradások, bár a multinacionális gumigyártó feltűnően sok helyen van említve, például ők adták az Ecopia EP100 fantázianevű, gördülési ellenállást precízen elnyomó kerekeket, illetve a pályát is, ahol kipróbálták a remekművet.
Fontos megjegyeznünk persze, hogy az elektronikus forrásból működő autókra szokás azonnal rásütni a "zöld" jelzőt, de előtte érdemes megvizsgálni, honnan is jön az a bizonyos elektromosság, mert ha egy, az ország másik felében üzemelő széntüzelésű erőműből, akkor minimális a megtakarítás (sajnos ennek a mikéntjéről sem lehet olvasni).