Interaktív térképen, diagramokon és táblázatokban tette elérhetővé a sportcélú társaságiadó-kedvezmények adatait a Miniszterelnökség. Az adatbázisból kiderül, mekkora támogatási összegekről állítottak ki igazolásokat az egyes sportágakban és térségekben, illetve kik szerepelnek a kedvezményezettek között.
A sport-TAO-rendszer 2015-ben indult: ennek keretében a vállalkozások a társasági adójuk egy részét sportegyesületeknek és más sportszervezeteknek ajánlhatták fel. A támogatásokról hivatalos igazolások készültek, a forrásokat pedig többféle célra lehetett fordítani. Ide tartozott többek között az utánpótlás-nevelés, az edzők és sportszakemberek bérezése, a versenyeztetés, a sporteszközök beszerzése, valamint sportlétesítmények építése és fejlesztése. A rendszer a pályabérlés költségeinek elszámolását is lehetővé tette.
Az adatbázis azonban nem minden esetben tartalmaz részletes, egységes bontást arról, hogy az egyes támogatási összegeket pontosan milyen célokra használták fel. Emiatt a közzétett adatokból nem lehet teljes körűen rekonstruálni a pénzek tényleges felhasználását.
A kormány tájékoztatása szerint a sport-TAO-rendszer nem minden tekintetben teljesítette az indulásakor hozzá fűzött reményeket, és a társadalmi haszna sem állt arányban a felhasznált közpénzek nagyságával. A kabinet ezért úgy döntött, hogy 2027-től megszünteti a jelenlegi támogatási formát, és közvetlen költségvetési finanszírozással váltja fel. A kormányzati indoklás szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a támogatások elosztása átláthatóbb, szakmailag megalapozott és politikai befolyástól mentes legyen.
A Miniszterelnökség összesítése alapján a 2015/2016-os és a 2025/2026-os támogatási időszak között összesen 1407,9 milliárd forint értékben állítottak ki támogatási igazolásokat 3119 sportszervezet számára. Az összegből 285 milliárd forint az országos sportági szövetségekhez és a Magyar Olimpiai Bizottsághoz került.
Az adatfeldolgozás a hat látvány-csapatsportágra – a labdarúgásra, a kézilabdára, a kosárlabdára, a vízilabdára, a jégkorongra és a röplabdára – terjed ki, összesen tizenegy támogatási időszak adatait vizsgálva.
A legtöbbet a Magyar Labdarúgó Szövetség kapta, 120,9 milliárd forintot (ebből Orbán Viktor focicsapata, a felcsúti futballakadémiát fenntartó alapítvány 45,4 milliárd forinttal lett gazdagabb), utána jön a kézilabda- (56,5 milliárd), aztán a kosárlabda (49,5 milliárd) szövetség.
Fontos ugyanakkor, hogy a nyilvántartásban szereplő összegek az igazolások értékét mutatják, nem feltétlenül a sportszervezetekhez ténylegesen beérkezett vagy általuk elköltött pénzt. Az adatokból az sem minden esetben állapítható meg, hogy a forrás végül valóban annál a klubnál hasznosult-e, amelyet kedvezményezettként feltüntettek. A szövetségek és az akadémiák ugyanis továbbadhatják a támogatásokat más szervezeteknek.
A támogatási döntésekre, illetve az adókedvezményeken keresztül biztosított közpénzek felhasználására vonatkozó információk közérdekű adatok, így nyilvánosságra hozataluk jogszerű. A most közzétett adatállomány a 2026. szeptember 14-i állapotot tükrözi.
Vas megyében is jelentős összegek szerepelnek a kimutatásban. A támogatásokat a politikai választókerületek szerint összesítették: a Vas 2-es körzethez közel 6 milliárd, a Vas 1-eshez csaknem 18,5 milliárd, míg a Vas 3-ashoz mintegy 5,2 milliárd forintnyi sport-TAO-támogatási igazolás kapcsolódik. Szombathely esetében az összesített érték meghaladja a 18 milliárd forintot.
Melyik vasi sportszervezetek kapták a legtöbb TAO-támogatást?
Az országos rangsor első ötven helyezettje között egyetlen Vas megyei sportszervezet sem található. A legjobb százba is mindössze három vasi egyesület került be.
Közülük az Illés Sport Alapítvány szerepel a legelőkelőbb helyen: közel 3,2 milliárd forinttal a 61. helyet foglalja el, és a rendelkezésére álló keret szinte egészét felhasználta.
Az akadémia állami támogatásai azonban jóval meghaladják ezt az összeget. Korábban beszámoltunk arról, hogy 2020 és 2025 között közel 12 milliárd forintot kaptak a kiemelt futballakadémiai státuszuk révén. Ezzel országos szinten a második legnagyobb kedvezményezettek közé tartoztak. Arról, hogy mi történt a szombathelyi akadémiával a pénzcsap elzáródása után, itt írtunk.
A vasi szervezetek között a következő a Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klub, amely közel 2,9 milliárd forinttal a 73. helyen áll. A nyilvántartás szerint a rendelkezésükre álló összegből még csaknem 800 millió forint maradt felhasználatlanul.
A Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. éppen befért az országos rangsor első száz helyezettje közé: közel 2,4 milliárd forintos összegével a 100. helyen végzett. A keretéből valamivel több mint 100 millió forint maradt meg.
A város női kézilabdájához kapcsolódó szervezetek az alábbi támogatási összegekkel szerepelnek az adatokban: az SZKKA utánpótlása 1,7 milliárd forintot használt fel, míg a felnőttcsapat további 263 millió forinttal gazdálkodott. Az adatok összehasonlításakor fontos szempont, hogy az azonos sportághoz vagy klubrendszerhez tartozó, de külön jogi személyként működő egyesületeket és gazdasági társaságokat önálló kedvezményezettként tartják nyilván.
A Szombathelyi MÁV Haladás Vasutas Sportegyesület, valamint az Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesület egyaránt 1,2 milliárd forintnyi támogatást használt fel.
A Király Sportegyesület esetében 730 millió forint szerepel az összesítésben, míg a KIRÁLY Szabadidősport Egyesület 95,5 millió forintot számolt el.
A Körmend több TAO-t költött, mint a Falco
Meglepő lehet, hogy a hétszeres magyar bajnok Falco KC Szombathely kosárlabdacsapatához mindössze 720 millió forintnyi felhasznált támogatás kapcsolódik. A sportághoz kötődő másik szervezet, a Szombathelyi Ifjú Sólymok ugyanakkor további 580 millió forinttal szerepel a kimutatásban.
A Lurkó Utánpótlás Football Club 634 millió forintot használt fel, ami meghaladja az NB III-as Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. 417 millió forintos összegét.
Fontos ugyanakkor, hogy a felsorolt számok nem tartalmazzák a Haladás Sportkomplexum, az Illés Akadémia, illetve a Király Sportlétesítmény beruházásaira fordított központi költségvetési forrásokat. Ezekkel együtt a sporthoz kapcsolódó állami ráfordítások nagyságrendje még jelentősebb (több tízmilliárdos) lehet.
A már megszűnt szombathelyi női labdarúgócsapat, a Viktória Football Club 167 millió forintot számolt el a TAO-rendszerben.
Vas 3-ban a háromszoros magyar bajnok, NB I-es körmendi csapat a Körmendi Kosárlabdáért Közhasznú Egyesületen keresztül 911 millió, a Basketball Körmend Sport Kft.-n keresztül 867 millió, a Körmendi Dózsa MTE-n keresztül pedig további 154 millió forintnyi támogatással szerepel az adatokban.
A megyei I-es körmendi focicsapat 233 millió forintot számolt el.
Vas 2-ben a Répcelaki Sportegyesület volt ilyen téren a legsikeresebb, hiszen 1,2 milliárd forinthoz jutott, a celldömölki CVSE közel 900 millióhoz, míg a sárvári focicsapat 407+74 millióhoz.
Az amatőr foci szépségei
És még egy-két érdekes adalék a végére: a Szombathelyi SPARI Futball Club 23 és fél millió forint TAO-pénzt használt fel, míg a Gyöngyöshermán-Szentkirály Szabadidő- és Sportegyesület több mint 19 millió forintot. A két megyei II-es focicsapat nemrég összecsapott egymással, ott jártunk a városi derbin, ha lemaradt volna róla, ide kattintva visszanézheti.
De jártunk Nemesbődön is, ahol hét év után éledt újra a foci a településen. Ők 18 és fél milliót költöttek el.
Az Acsád elleni meccsen bemutattuk, hogy milyen a sobaki foci a kőszegfalviak szerint. A megyei hármas kőszegfalvi focicsapat 38 és fél millió TAO-pénzt számolt el.
