A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén nyáron is arra kéri a lakosságot, hogy embertársaik, környezetük, anyagi javaik védelme és biztonsága érdekében tartsák be a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokat. De mit is tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajt?
Fontos a tűzoltókészülék és az óvatos dohányzás
A nyári tűzesetek nagy része a betakarítási munkákhoz kapcsolódóan fordulnak elő, gyakoriak a tarló-, és gabonatüzek. Ezeket legtöbbször az emberi gondatlanság okozza. Fontos a gépek műszaki és tűzvédelmi ellenőrzése, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályainak betartása.
A betakarítási, és ahhoz kapcsolódó munkák során használt munkagépeket legalább egy tűzoltó készülékkel el kell látni. Amennyiben ötnél több munkagépről van szó, abban az esetben a gépet érintő műszaki ellenőrzést tíz nappal előbb írásban kell bejelenteni a katasztrófavédelmi kirendeltségen. A szemléről jegyzőkönyv készül, aminek egy példányát a gépen kell elhelyezni.
Fontos még ezenkívül az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illet a kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása, amit naponta el kell végezni. Figyelni kell az üzemanyag és a hidraulika-folyadék esetleges csepegésére. A gépeket tilos gabonatáblán vagy tarlón üzemanyaggal feltölteni! Ugyanitt tilos a nyílt láng használatával történő karbantartás és javítás is.
Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ennek kialakítása szükséges akkor is, ha a munkaszünet idején a kombájnt nem tudják a gabonatáblától vagy kazaltól minimum 15 méterre leállítani.
Dohányozni a gabonatáblán mindenütt tilos, még a gépek vezetőfülkéiben is! Az aratás idején a gabonatáblától minimum 15 méterre kell dohányzásra alkalmas helyet kijelölni, ahol egy vízzel teli edényt is el kell helyezni.
A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát.
Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.
Szabadtéren is figyeljünk oda!
Növényi hulladékot égetni szabadtéren csak olyan helyen szabad, ahol azt jogszabály engedi. Belterületen csak ott és akkor lehet égetni, ahol ezt a vonatkozó önkormányzati rendelet engedi.
A külterületi égetés csak abban az esetben lehetséges, ha az önkormányzati rendelet minden feltételének megfelel, és ha a háromezer forintos illetékbélyeggel ellátott kérelmet tíz nappal korábban benyújtják az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, akik engedélyezik azt.
Grillezés, bográcsozás esetén tüzet továbbra is csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad gyújtani, és ügyelni kell az alapvető tűzvédelmi szabályokra: a tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, és fontos, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát felügyelet alatt tudunk tartani. Ügyeljünk arra, hogy a közelben ne legyen éghető anyag, és szeles időben kerüljük a tűzrakást.
