Olvasói panasz érkezett szerkesztőségünkhöz Felsőcsatárról, az Arany János utcai szennyvíztelep környékéről. Az ott lakók rendszeres bűzre, folyamatos munkálatokra, zúgó berendezésekre és állandó szippantósautó-forgalomra panaszkodnak.
Az olvasó tudomása szerint a telepet eredetileg csak Felsőcsatár és Narda kiszolgálására tervezték, ám miután Vaskeresztest – és vele együtt a helyi gazdaság motorját, a MAM Hungária Kft. babatermékeket gyártó üzemét (cumigyár) – is rákötötték, a rendszer láthatóan megroggyant. Az aggodalmak szerint időnként tisztítatlan vagy részben tisztított szennyvíz is a Pinka-patakba kerülhet.
Utánajártunk a panaszoknak: megkerestük az üzemeltető VASIVÍZ Zrt.-t, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (a továbbiakban csak Vízügyi Igazgatóság), és a Vas Vármegyei Kormányhivatalt (VVKH) is. A hivatalos válaszokból kiderül, hogy az olvasónak szinte mindenben igaza van – még ha a hatóságok igyekeznek is árnyalni a képet.
Cumigyár, csapadék és a biológia határai
A VASIVÍZ megerősítette, hogy az Arany János utcai ingatlanon egy komplett szennyvíztisztító telep működik, belső átemelővel és iszaptárolóval. Az is igaz, hogy Felsőcsatár és Narda mellett Vaskeresztes, sőt a MAM Hungária Kft. üzemének szennyvize is ide érkezik. A gyár a telep átlagos napi szennyvízmennyiségének nagyjából a 10 százalékát adja, ami a hidraulikai (mennyiségi) kapacitás 5 százalékát köti le.
A probléma azonban máshol van. A VASIVÍZ nyers őszinteséggel ismerte el a lapunknak küldött válaszában, hogy:
A Kormányhivatal szerint papíron minden rendben, mégis repkednek a bírságok
Érdekes csavart ad a történetnek a Vas Vármegyei Kormányhivatal lapunknak küldött válasza. Miközben az üzemeltető VASIVÍZ nyers őszinteséggel ismerte el, hogy a telep szervesanyag-terhelése már tavaly meghaladta a maximumot, a Kormányhivatal szerint a kapott adatok alapján a telep kapacitása „megfelelő módon képes kezelni a beérkező szennyvizeket”.
Ennek némileg ellentmond, hogy a hatóság saját maga sorolja fel: a szennyvíztelep az önellenőrzési eredmények alapján 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2025-ben is túllépte a megengedett kibocsátási határértéket. Emiatt a Pinka vízszennyezése okán szinte minden évben vízszennyezési bírsággal sújtották a VASIVÍZ Zrt.-t, sőt 2020-ban Felsőcsatár önkormányzatát, mint tulajdonost, szennyezéscsökkentési ütemterv benyújtására is kötelezték.
Miért a sok szippantós kocsi és a hangzavar?
A telep nem rendelkezik állandó személyzettel. A szippantók hetente legalább egyszer viszik a szennyvíziszapot Szombathelyre. Amikor pedig a helyiek „aggregátort” hallanak, az valójában egy mobil átemelő szivattyú, amit a műtárgyak éves, tervezett tisztításakor és leürítésekor használnak.
Titkos fegyver az automata vegyszeradagoló?
A Kormányhivatal válasza a lakók által észlelt korábbi bűz- és látványhatásokra is magyarázatot ad, megerősítve a korábbi fejlesztéseket. Mint írják, a kötelezések hatására az üzemeltető megoldotta a durva iszapfogó akna moshatóságát, és 2024 novemberére kiépült egy automata vegyszeradagoló rendszer is.
Ez utóbbi azonban nem indult zökkenőmentesen: 2025 januárjában a lakók kellemetlen szagú, fehér színű folyadék miatt tettek bejelentést. A hatóság szerint ekkor nem történt rendkívüli üzemzavar, a jelenséget vélhetően az újonnan beüzemelt berendezés és az odaérkező, már berothadt szennyvíz reakciója váltotta ki. A VASIVÍZ ekkor a telep leürítését és a levegőztetőrendszer karbantartását vállalta, halpusztulás szerencsére ekkor sem történt.
A vízügy szerint papíron minden szép, de azért tolózár kell
A Pinka-patak fokozottan védett, Natura 2000-es terület, így a lakosság joggal félti a vizet. Bár a VASIVÍZ szerint közvetlenül a Pinkába tisztítatlan szennyvíz soha nem került (mivel a telepen nincs is vészkiömlő vagy túlfolyó), a Vízügyi Igazgatóság adatai némileg árnyalják a múltat.
A Vízügyi Igazgatóság megkeresésünkre közölte, hogy az elmúlt öt évben három alkalommal kaptak havária-bejelentést a felsőcsatári telep kapcsán:
Ugyanezt a 2026. májusi esetet a Kormányhivatal is vizsgálta: megerősítették, hogy a Pinkába ömlő barna színű vizet karbantartási munkálatok és az ahhoz kapcsolódó iszapelúszás okozta. Miután a munkát leállíttatták, a vízügyi hatóság kötelezte az üzemeltetőt, hogy az ilyen jellegű balesetek elkerülése érdekében szereljen tolózárat a tisztított szennyvíz elfolyó csövére. A Kormányhivatal hozzátette: jelenleg a felsőcsatári rendszerrel kapcsolatban nincs további panasz vagy eljárás folyamatban.
A nagy csavar: A patak jó állapotú, fejlesztésre nincs pénz?
Bár a technológia túlterhelt , a határérték-túllépések valósak, és időnként iszap is szökik a folyóba, a Vízügyi Igazgatóság a legfrissebb állapotértékelésekre (VGT3) hivatkozva kijelentette: a Pinka felsőcsatári szakasza fizikai-kémiai és biológiai szempontból is „jó ökológiai állapotban” van, fenntartható szennyezés nem mutatható ki.
A helyzet kulcsa most a tulajdonos önkormányzatok kezében van. A VASIVÍZ Zrt. jelezte, hogy ők csak üzemeltetők, a felújítás és kapacitásbővítés a falvak feladata lenne. A szakmai felülvizsgálat már elkészült, a fejlesztési irányok ismertek – kérdés, mikor lesz pénz arra, hogy Felsőcsatár modern, a XXI. századi normáknak megfelelő tisztítót kapjon, és a környékbeliek végre fellélegezhessenek.
A VASIVÍZ pedig azt kéri az olvasóktól, hogy amennyiben a jövőben bármilyen rendellenességet (bűzt, elszíneződést) tapasztalnak, ne várjanak, azonnal hívják a nap 24 órájában elérhető diszpécserszolgálatot a 06 30 827 4849 számon.
Hogyan lett a Pinka a befogadó? A telep története
A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján a felsőcsatári és nardai szennyvíztisztítás 1997-ben kapott először vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ekkor a tisztított víz még az időszakos jellegű Nardai-vízfolyásba futott. A rendszer terhelése először 2002-ben változott, amikor a vaskeresztesi hálózatot is rákötötték, a tisztított szennyvíz hivatalos befogadója pedig 2008-tól lett a folyamatos vízhozamú Pinka-patak. Fontos jogi kitétel, hogy a vízjogi engedélyek alapján a telepre kizárólag kommunális jellegű szennyvíz érkezhet, és tisztítatlan víz nem kerülhet a Pinkába.
Mi az a VGT3?
A VGT a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv rövidítése. Ez egy hatalmas, európai uniós előírások alapján készülő országos szakmai stratégia, amelyet hatévente vizsgálnak felül és kormányhatározatban hirdetnek ki.
A terv célja Magyarország összes folyójának, patakjának és felszín alatti vizének részletes állapotfelmérése, valamint a vízminőség megőrzését szolgáló kötelező intézkedések kijelölése. Jelenleg a 2021-ben elfogadott harmadik terv (VGT3) van érvényben, de a szakemberek már gőzerővel dolgoznak a következő, VGT4-es verzión.
A gyakorlatban ez a dokumentum a hivatalok „szentírása”. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság azért hivatkozik a VGT3-ra, mert a hivatalos, havi gyakoriságú laboratóriumi mérések összesített adatai alapján a Pinka-patak felsőcsatári szakasza biológiai, fizikai és kémiai szempontból is „jó ökológiai állapotúnak” minősül.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
