Van remény: Igaz történet egy ötven év feletti hölgy társkeresési mizériájáról

Szinglik, özvegyek, elváltak, ne adjátok fel! Ötven, hatvan, hetven év felett is megtalálhatjátok társatokat, akár igaz szerelmeteket!

Manapság már egyre nehezebb társat találni. Hol ismerkedsz? Társkereső oldalakon, a Tinderen? Olyan sok a rizikó, nem tudhatod ki van a másik oldalon. Ha nem találod meg a társad a középiskolai, egyetemi időszakodban, bizony már nehéz dolgod van. Régen még csak-csak voltak bálok, különböző kulturális események, ahol a kellemes élő zene mellett még beszélgetni is lehetett. A mai diszkókban vajmi kevés esély van arra, hogy nyugodtan megismerd a másikat.

Nem beszélve az idősebb korosztályról. Most egy kedves ismerősöm történetét fogom elmesélni. Mert van remény, ötven felett is. Csak bízni kell, és kitartónak lenni.

Ismerősöm, nevezzük innentől Évának, negyven éves elmúlt amikor eldöntötte, kilép a már nem jól működő házasságából és függetleníti magát. Két nagyobb gyermeke kirepült a családi fészekből, így tizenéves lányával elköltözött, és néhány hónap múlva hivatalosan is elvált. Úgy gondolta, több férfi már nem kell az ő életébe, el lesz ő egymaga. Persze családja nem értett vele egyet, sőt megerősítették, hogy bárki is jön édesanyjuk életébe, ők elfogadják.

Éva intellektuális, humoros nő, akinek a fajtájából azért nem lehet Dunát rekeszteni. A férfiak hamar a bűvkörébe kerülnek kisugárzása miatt.

Jöttek is, de valahogy sosem volt szerencséje.

Amikor egy érzékeny zenész férfival hozta össze a sors nem tudott nemet mondani. Hasonló lelkületű volt mint ő, közös nevezőn voltak szinte az élet minden területén. Szinte. Sajnos nem vállalta fel Évát, mert egy fél fejjel alacsonyabb volt nála. A szerelem nagy volt, de ebből kifolyólag nem őszinte, mert mit szólnak mások, ha őket együtt látják.

Évekig húzták így, borzasztó volt látni, ahogy az életvidám, mindenkihez kedves nő a háttérben élt.

Az ötvenes éveibe lépő Évánk egyszer csak megelégelte ezt a fel nem vállalt „pozíciót”, úgy döntött lép és újra a magány vizét választja, mert azért ennél több „jár” neki.

pixabay

Sokszor érezte magát magányosnak

annak ellenére, hogy családja rendszeresen látogatta. Aztán jött egy napilapos hirdetés "füstmentes" jeligével, amire Éva válaszolt és megismerkedett a vagány és őszinte, kissé agresszor Dáviddal. Éva környezete úgy gondolta, ez nem más, mint egy csömörből vödörbe szituáció, ugyanis sokban hasonlított volt férjéhez. Dávid nem fogadta el Éva családját, sőt különféle harcaik is voltak emiatt. Városból falura költöztek, a férfi nem tűrt ellentmondást semmiben.

Gyermekei aggódtak Éváért, látták, hogy anyjuk nem igazán boldog, nem ezt érdemli.

Körülbelül négy éve éltek együtt, amikor is a férfin betegsége elhatalmasodott – hozzáteszem Éva közel egy éven át erején felül ápolta –, és meghalt.

Éva meggyászolta, bár arcán a betegség, és a több, mint öt éves elnyomott sors miatt talán egy kis megkönnyebbülés látszott.

Neki aztán tényleg nem kell több férfi, eleget szenvedett

Már három éve élt egyedül, amikor lányával egy csajos nap végén komoly témára terelődött a szó. Éva legkisebb gyermeke – aki természeténél fogva „tiszta anyja” – próbálta rábeszélni, hogy ne maradjon egyedül, nézzék meg milyen társkeresők vannak az interneten. Persze mindkettejük számára idegen volt ez a dolog, mégis egy óra győzködés után Éva belement. A lány már kattintotta is a képeket Éváról – mert nem vágjuk át a népet, friss fotó kell –, és elkezdett válogatni a weboldalak között. Végül rátalált egyre, regisztrált, és várták a jelentkezőket, mert ugye hagyjuk, hogy a férfi kezdeményezzen.

Jöttek is szép sorjában, komolyabbak, komolytalanok, házasok, csak kalandra vágyók. Tényleg színes volt a jelentkezők skálája. Volt, akivel pár hétig beszélgetett, aki szimpatikus volt, aztán eltűnt. Igazából körülbelül egy hónapig semmi sikerélmény, csak furcsábbnál furcsább alakok, érdekes vagy semmilyen szándékkal.

Éva végül döntött, a tárkeresésről való korábbi negatív véleménye beigazolódott

Elhatározta törli magát az oldalról, míg lánya mondta neki, hogy még legalább egy hetet várjon. Végülis nincs veszítenivalója – mondta Éva –, teljesítette gyermeke kérését. Rá három napra egy kedves arcú, ősz hajú, hatvanas évei közepén járó férfi írt rá. Elkezdtek levelezni, szinte egyből egy hullámhosszon voltak. Hamar kiderült, hogy az ő sorsa is hasonló. Nem elvált, de özvegysége után több sikertelen kapcsolat van mögötte is. Évában egy hét alatt kialakult egy függőség, szomjazta a férfi – nevezzük Imrének – szavait. Imre nem csak a kedves, közvetlen hangú leveleivel, de általa írt versekkel is elbűvölte őt, aki mindig annyira rajongott az irodalomért.

Létezik ilyen, vagy csak álom?

– dolgozott Évában a kétely.

Már telefonon is elkezdtek beszélgetni, lépésről lépésre haladtak. Videóhívás, teljes zavar, versek reggel, versek este. Éva teljesen el volt varázsolva. Nem volt más hátra, mint egy személyes találkozó. Igen, de Imre és Éva között majdnem 400 kilométer távolság volt. Természetesen ez nem jelentett akadályt.

Egy pénteki napon Imre megérkezett Évához. Az első találkozás kicsit sokkoló volt. A férfi alacsonyabb, mint amire ő számított.

Egyből előjöttek az emlékek, hogy nem fog sikerülni hiszen a zenész kapcsolata is emiatt a külsőség miatt nem működött, vagyis nem volt legális.

Éva felhúzta maga köré a múltbéli sebek miatti falakat, és kissé feszülten álltak neki az első közös vacsorának. Imre kedves volt, figyelmes, nem kellett egy óra, és kellemes modorával, szavaival, személyes benyomásával hamar áttörte Éva falait, és egy csodás hétvégét töltöttek együtt.

Ma már ennek négy éve. Éva és Imre boldog kapcsolatban, szerelemben élnek. Éva odaköltözött Imréhez, és elmondása szerint, minden napjuk olyan, mintha nyaralnának. A gyerekeik, unokáik rendszeresen látogatják őket, már kettejük családja is nagyon jó viszonyban van. A rettegett magasság különbség nem is téma. Amikor kérdeztem, hogy hogy érzi magát új életében, azt válaszolta: Mintha most értem volna haza.

A ma 62 éves nő élete nem volt mindig könnyű, sőt, de most annyi viszontagság után, megtalálta másik felét, otthonra lelt. Reméljük még sok boldog hosszú évet tölthetnek együtt.

A fenti példa is igazolja, hogy lehet bármennyi idős az ember, nem szabad feladni, még ha néha olyan kilátástalannak is tűnik minden. Társas lények vagyunk, ne zárkózzunk el az internet adta vívmánytól sem. Igaz valóban több a negatív példa – de ki tudja, kit rejt adott profil a társkereső oldalon.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód