„Pál Tanya” – olvasható egy fatáblán a Szombathely és Söpte között húzódó út mentén, s már a portál kialakítása is erre utal. A talapzatra állított, felújított eke, a virágos ládák, a szépen nyírt fű, a takaros tornácos parasztház jó gazdát sejtet. A szombathelyi Pál Attila hétköznap autószerelő, hétvégén tanyasi gazdálkodó.
Az ötlettől a megvalósításig
Amikor a közelben fekvő Söpte községből elköltöztem, olyan helyre vágytam, ahol egészséges környezetben kipihenhetem magamat, feltöltekezhetem, s még a falusi életformát is gyakorolhatom. Ekkor néztem ki magamnak a Söpte és Szombathely között fekvő területet, ahol egy hamisítatlan tanyavilágot álmodtam meg
– emlékszik a kezdetekre.
Az elképzelést tettek követték. Felvásárolt mintegy négyhektárnyi szántóföldet, s több évi kemény munkával kialakította a Pál Tanyát. Elsőként egy tájba illő lakóépületre volt szüksége. Egy népies stílusú tornácos parasztházat húzott fel, úgy, ahogyan abban a bizonyos nagykönyvben meg van írva, oszlopos boltívekkel, fagerendás mennyezettel, apró ablakokkal. Külön sátortetőt kapott a tornácos rész és a lakrész, ami azonban nem rontja az összképet.
A tanyasi parasztház saját tervek és kivitelezés alapján jó egy év alatt készült el, természetesen barátok, ismerősök besegítésével. A téglaépület tornácának oszlopait betonból öntötték ki, s zöld színnel tűnnek ki a környező fehérségből. A lakóépület belső miliője is hagyományos, magyaros építési stílusú. A fagerendás mennyezetről kukoricacső, régi lámpa és más, helyhez illő tárgyak lógnak le, a berendezést a nagyszülőktől örökölt, immáron antiknak nevezhető falusi bútorok alkotják. Ma már a házhoz oda illő kemence is tartozik. A házacska nagyjából 50 négyzetméteres, egy szoba és egy konyha alkotja.
A lakóépület mögötti úgynevezett gazdasági épületrész nem válik el feltűnően a tornácos parasztháztól, sőt építészetileg illeszkedik hozzá. Itt a gazda korábban nyulakat tartott, disznókat hizlalt, de ez szolgál a tüzelő és a szerszámok tárolására is. Persze milyen tanya az, ahol a földterületek parlagon maradnak? Pál Attila is – természetesen segítséggel – műveli őket, immáron már öthektárnyit, s elsősorban gabonát termeszt.
Látogatható családi kápolna
A lakóépülettől néhány méternyire, az utcafront felől, egy kis kápolna hívja fel magára az arra járók figyelmét.
Ennek az ötlete akkor fogalmazódott meg bennem, amikor már nem volt sírhely Söptén a szüleim számára. 84 éves apám is falun kívüli temetkezési helyet szeretett volna. Kézenfekvőnek tűnt a megoldás, egy közös családi sírhelyet létesíteni a már meglévő tanyámon. Egy olyan kápolnát építeni, amelyben elhelyezhetem elhunyt édesanyám hamvait, majd a család többi tagjának is itt lehet végső nyughelye
– emlékszik vissza a történtekre Pál Attila, aki saját tervek alapján, nagyrészt kétkezi munkával, nekilátott megépíteni a nem éppen szokványos családi kápolnát.
A nagyjából háromszor három méteres épület 2006-ra készült el, akkor rendeztek egy kis ünnepélyes felszentelést rokonok, barátok, ismerősök jelenlétében. A kápolna téglából és kőből készült, faszerkezetű, bitumenes zsindellyel borított toronyrésszel, tetején a feszülettel. A tervezésnél a tulajdonos még arra is ügyelt, hogy a félköríves ablak festett üvegű legyen. Az ajtó rácsos jellegű, fa és vas alapanyagú. Az egyik oldalfal mélyedésében márványtáblán olvasható, hogy a kápolna a Pál család sírhelye. Belül annyira tágas, hogy kényelmesen lehet mozogni, imádkozni benne. Bár az idő vasfoga ezt sem hagyta érintetlenül, az autószerelő-gazdálkodó igyekszik karban tartani, csinosítani. Már csak azért is, mivel a kápolna bárki számára látogatható, akár imahelyként is szolgál, s az elmúlt években voltak is, akik éltek a lehetőséggel.
