Nincs is annál jobb, mint ha a reggelben egy odavetett fél mondatban azzal ébreszt a közszolgálati rádió, hogy a klímaváltozással olyan trópusi szúnyogfajok is megtelepedhetnek hazánkban, mint a "tigrisszúnyog". Hirtelen rémületünkben, még fogkefével a szájban, rákeresünk a telefonnal erre a vérszívóra, és látjuk, ez bizony nem ártatlan katicabogár: olyan "csonttörő" vírusokat is terjeszthet, amik akár halálosak is lehetnek. Ezért érdemesnek látszott utána járni, mi a helyzet a tigrisszúnyoggal - valóban itt van már a határon? Kérdéseinket Prof. Dr. Vig Károly entomológusnak tettük fel, aki a Magyar Rovartani Társaság elnöke is:
- Mennyire van reális esélye annak, hogy ez az egzotikus szúnyogfaj még az idei nyárban meglep bennünket?
- Szerintem az egész problémakört ketté kell választani, először is van maga az ázsiai tigrisszúnyog, és vannak a szúnyog által terjesztett betegségek. A szúnyog a környező országokban már számos helyen megtelepedett, 2011-ben hazánkban is találtak példányokat, ám az, hogy időszakosan megjelenik ez az állat, még nem jelenti azt, hogy meg is honosodott nálunk. A déli országrészben azonban már folyamatosan figyelik.
Mivel trópusi állatról van szó, alapvetően más a környezeti igénye, mint a mi szúnyogfajainknak, a magyar klíma nem a legoptimálisabb számára. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan magyarországi élőhelyek, ahol ne tudna áttelelni. Ahogy azt sem lehet kizárni, hogy idővel nem jelennek majd meg hidegtűrőbb változatok is, amelyek jobban tűrik a mi zordabb teleinket.
Egy autóroncsban összegyűlt víz is elegendő a szaporodásához
- Milyen betegségeket okozhat a tigrisszúnyog?
- Nem önmagában a szúnyog jelenti a veszélyt, hanem az, ha olyan példányok kerülnek át Európába, amelyek vírusokat hordoznak. A szúnyog többféle betegség kórokozóját is terjesztheti, a legismertebb és a legveszélyesebb talán a sárgaláz, hiszen a fertőzés itt halálhoz is vezethet. A Dengue-láz esetében, amit "csonttörő" láznak is neveznek, a fertőzés olyan fájdalmakat okozhat, mintha az embernek a csontját zúznák szét. De a chikungunya-láz kórokozóját is hordozhatja ez a rovar.
A chikungunya-láz vírusával fertőzött szúnyog csípése után fej-, izom- és ízületi fájdalmak, orr- és ínyvérzés is jelentkezhet. Fontos az egyéni fogékonyság is, hiszen ugyanaz a vírus van, akinél erőteljesebb, másoknál gyengébb tüneteket produkál. De úgy tudom, Magyarországon ilyen fertőzést még nem mutattak ki.
- A tigrisszúnyog is a vízpartokat kedveli?
- Míg a mi gyötrő szúnyogunk, amitől nyaranta oly sokat szenvedünk, inkább nagyobb vízterekben fejlődik, a tigrisszúnyognak elég egy eldobott konzervdobozban felgyülemlett víz, már abban is kifejlődhetnek a lárvái. Így, ha a tigrisszúnyog tömegesen elszaporodna, a védekezés irányának is másnak kéne lennie. Minden olyan típusú élőhelyet (például az erdőszéli illegális szemétlerakatokat) meg kéne szüntetni, vagy minimalizálni, ahol ilyen kicsiny vizes terek létrejöhetnek.
- Ugyanúgy csíp?
- Ugyanúgy. A nőstények csípnek, nekik van szükségük a peteérleléshez vérre, a hímek ártalmatlanok. A csípésük ugyanolyan kellemetlen, ugyanúgy viszketsz tőle, de nem okoz nagyobb problémát, ha nem fertőzött példány csípett meg.
A kereskedelemmel bekerülhetnek fertőzött szúnyogpéldányok, például Dél-Európába az Ázsiából behozott szerencsebambusz iszapjában kifejlődő lárvák okoztak problémát. Más példányok gumiabroncsokkal együtt utaztak be a kontinensre. Az abroncsokban összegyűlt esővízben rakták le a nőstény szúnyogok a tojásaikat.
- Védekezni miként lehet ellenük?
- Ugyanazokkal a biológiai vagy vegyi eljárásokkal, mint a mi "normál" szúnyogjaink ellen.
- Tényleg, hogy ismerhetjük fel a tigrisszúnyogot?
- Az ázsiai tigrisszúnyog vagy eredeti nevén napszúnyog, latin nevén Aedes albopictus (Stegomyia albopicta) jellemzői a fekete-fehér csíkos lábak, és a fekete-fehér csíkos test.
A lényeg tehát: pánikra egyelőre semmi ok, a tigrisszúnyog invázió az idei nyáron még nem reális veszély.
