Az elmúlt hetekben már rengeteg írásunkban foglalkoztunk a Sárdi-ér utcába tervezett, a jelenlegi elképzelések szerint 2014-re elkészülő, a környékbeliek heves tiltakozását kiváltó bioerőmű ügyéről. Mivel a szentkirályiakat például az április végén összehívott lakossági fórumon 
Támadható a Szombathelyre tervezett bioerőmű 2012. April 21. 08:06 elhangzottak sem győzték meg, így a történet most tovább folytatódik. A Gyöngyöshermán-Szentkirály Polgári Kör (GYSZPK) ugyanis kérdésekkel, beadványokkal, sőt fellebbezéssel is kopogtat az illetékes hivatalok ajtaján.
Nem tanácskozhattak a civilek, így nem érvényes a döntés?
Ennek jegyében a civilek jogi képviseletét ellátó dr. Hosszú Károly ügyvéd a biomassza-erőmű előkészületeivel kapcsolatos eljárások miatt nemrég három hivatalos levelet is megfogalmazott. Az elsőt rögtön a Vas Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya kapta. Ebben a szentkirályiak kiemelik, hogy a közgyűlés három konkrét (a környezetvédelmi tervfejezetre, a marketing- és kommunikációs tervre, valamint az érintett ingatlan adás-vételi szerződésének előkészítésére vonatkozó) elvárást fogalmazott meg a projekt előkészítésével kapcsolatban.
A GYSZPK április 23-án, a helyi önkormányzatokról és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény értelmében arra kérte a vasi megyeszékhely közgyűlését, engedélyezze, hogy tanácskozási joggal részt vegyenek a bioerőmű ügyével foglalkozó bizottsági, valamint képviselő-testületi üléseken. Erre Puskás Tivadar polgármestertől azonban csupán azt a választ kapták, hogy a bizottsági részvételről az érintett testület elnökével, a közgyűlési képviseletükről pedig Sági Józseffel, a körzet képviselőjével konzultáljanak.
A civilek álláspontja szerint, amennyiben az önkormányzat korábban tényleg nem szabályozta, hogy mely önszerveződő közösségeket illeti meg a tanácskozási jog a bizottsági, illetve a képviselő-testületi üléseken, akkor a közgyűlés a helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget. Ezért a GYSZPK a kormányhivatalhoz fordult, hogy az vizsgálja meg, a közgyűlés eleget tett-e a fent részletezett kötelezettségének. Szabályozás hiányában ugyanis egyetlen civil szervezet sem tud élni a tanácskozási jogával. A szentkirályiak úgy vélik, ezáltal a bioerőmű ügyében született közgyűlési, valamint bizottsági döntések törvénytelenek, végrehajtásuk pedig felfüggeszthető.
A GYSZPK azt is várja a kormányhivataltól, hogy az kezdeményezze a norvég tulajdonú Grenor Hungária Energetikai Kft. és a SZOVA Zrt. által még 2011. június 10-én aláírt szándéknyilatkozat törvényszéki felülvizsgálatát is.
Nem pontszerű, mégis magasabb?
Hosszú Károlytól a következő levelet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága kapta, ez a szerv adott ugyanis elvi építési engedélyt a Grenornak. Az ügyvéd arra kéri a hatóságot, vonja vissza korábbi határozatát, hiszen véleménye szerint a szombathelyi önkormányzat építési, műszaki tervtanácsának, illetve jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása is jogszabályt sért. Hosszú Károly a joghoz, valamint a helyi építési szabályokhoz kevésbé értők számára meglehetősen bonyolultnak tűnő indoklásában elsősorban az építmények magasságát kifogásolja.
Szombathelyen az ipari területek építményeire irányadó 10 méteres, maximális magasságtól ugyanis el lehet térni, méghozzá az épületnek nem minősülő, úgynevezett pontszerű berendezések (például torony, tartály, egyéb technológiai építmény) esetén. A tervdokumentáció azonban az apríték kazán 35, míg a tartalék kazán 15 méter magas kéményét, a hűtőtornyokat, és az acél pótvíz tartályt nevesíti. Ugyanakkor a tároló siló és a kazáncsarnok magassága is meghaladja a megengedett 10 métert, márpedig ezek az ügyvéd szerint nem pontszerű építmények, de még csak nem is berendezések. A GYSZPK tehát erre hivatkozva kéri az elvi építési engedély visszavonását, mivel az álláspontjuk szerint figyelmen kívül hagyta a helyi rendezési terv vonatkozó szabályait.
Ezzel kapcsolatban egyébként megkérdeztük a győri műszaki biztonsági hatóságot is. Ott azt a választ kaptuk, hogy a hatóság szombathelyi szakembere a tervtanácstól kapott információk alapján dolgozott, így mindenképpen megfelelően járt el. Az ügyvéd levelét természetesen figyelembe veszik, és újra állásfoglalást kérnek a szombathelyi tervtanácstól, amely ha módosít a korábbi véleményén, akkor visszavonják az elvi építési engedélyt, ha viszont nem, akkor minden marad a régiben, ám jogorvoslati lehetőség még ebben az esetben is lesz.
A harmadik levél pedig a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség postaládájában landolt. Ebben a szentkirályiak egyrészt a már korábban kiadott levegőtisztaság-védelmi létesítési engedélyt fellebbezik meg. Másrészt nehezményezik, hogy a szintén a felügyelőségnek küldött beadványukra érdemi választ sem kaptak.
A civilek tehát továbbra is aktívan hallatják a hangjukat, s a vélt, vagy valós hatósági mulasztásokra vonatkozóan is felteszik a keményebb kérdéseiket. Így könnyen feltételezhető, hogy a bioerőmű és a szentkirályiak közös történetében rövidesen újabb fejezetet nyithatunk.
