Az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató Európa huszonegy országában 22 ezer fogyasztótól gyűjtött információt. A felmérés feltérképezte az egyes generációk közötti különbségeket, így a gazdaság egyik húzórétegének számító Y generáció pénzhez és megtakarításokhoz való viszonyát, lehetőségeit is.
A felmérés azt mutatja, hogy a teljes magyar lakosság 63 százalékával fordult elő az előző 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami csaknem azonos az Y generáció számlafizetési moráljával.
Az iskolázottság is vízválasztó
Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség szerint is különbözőek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46 százaléka közölte, hogy egyáltalán nem fordult elő vele fizetési késedelem, addig az alacsonyabb végzettségűeknek csak 26 százaléka nyilatkozott így. A felsőfokú végzettségű fiatalok 59 százaléka tesz félre havonta, az ennél alacsonyabb végzettségűeknek 41 százaléka.
A megtakarításokat tekintve az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság körében ez az arány 42 százalék - idézi a közlemény Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatóját.
A megtakarítás célja is eltérő, a 20 és 35 év közötti fiatalok utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre nagyobb mértékben tesznek félre, mint a magyar átlag, a nyugdíjra viszont kevésbé gondolnak még.
A fiatalok 44 százalékának fordult már meg a fejében a külföldre költözés
Saját pénzügyeit illetően a 20 és 35 év közöttiek 19 százaléka gondolja úgy, hogy javult a helyzete, 43 százalékának nincs véleménye a témáról, 37 százalékuk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.
A megkérdezett fiatalok 44 százalékának egyébként már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét, a teljes magyar lakosságban ez az arány 35 százalék. A gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban, 41, illetve 45 százalékban hagynák el az országot. Végzettség alapján nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30, az alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.
