Fotósorozatban örökítette meg felesége harcát a mellrákkal

A New York-i fotós végig kitartott súlyos beteg szerelme mellett. Képeiről azt mondta: emberivé akarta tenni a rák arcát. A fotók még az internet cinikusságáról hírhedt szegletét is elcsendesítették.

Angelo Merendino igazszerelem-sztoriját már sokszor, sokféleképpen hallottuk, vagy akár át is éltük: instant belezúgás A Nőbe, sokáig egy helyben toporzékolás, majd minden bátorságot összeszedve odaállás elé, a nehezen bevallható bevallása, reakcióként pedig felvillanó szemek és az örömforrást azonnal megcsapoló válasz: én is így vagyok ezzel. A továbbiakat nem bonyolult kitalálni: zsebet égető jegygyűrű, esküvő a Central Parkban, apuka harmonikakísérete - minden filmbe illően alakult. A valóra vált boldogságot azonban öt hónappal később kettétörte az, amire egyikük sem számított: az ifjú feleséget, Jent mellrákkal diagnosztizálták.

Minden egyes csatával közelebb kerültünk egymáshoz. A szavak egyre kevésbé számítottak. Egy éjszaka Jen nem bírta már a fájdalmakat, és bekerült a kórházba. Megfogta a kezem, és azt mondta: bele kell nézned a szemembe, csak így tudom elviselni

- idézi fel az eseményeket Angelo Facebook-oldalán. A betegségben is összeforrt pár fotókon dokumentálni kezdte a küzdelmet, eredetileg csak a szűk családi körnek szánva azokat, végül Jen úgy döntött, hozzák csak nyilvánosságra.

Jen harca a mellrákkal
Angelo Merendino

A megrendítő fotószéria elég hamar eljutott a legnépszerűbb linkmegosztó közösségi oldalra, a Redditre, ami nem csak arról ismert, hogy igazán nagy volumenű embereket ültet le monitor elé egy kérdezz-felelek játékra, és hogy a legizgalmasabb weboldalakat és videókat itt lehet felfedezni, de arról is, hogy a közönsége alapvetően intelligens, de egyben igazán csípős nyelvű internetezőkből tevődik össze.

"Olyan, hogy normális, nincs a rák birodalmában"

Amikor azonban ez a link kikerült az oldalra, a szokásos feketehumor-közeli kommentek helyett a legtöbben csak döbbent, rövid hozzászólásokkal nyugtázták a saját érzéseiket.

Huh. egyszerűen csak... huh. Erős

- írja egyikük, míg egy másik júzer bevallotta, hogy csendben zokogni kezdett. És nem ő volt az egyetlen. Különösen letaglózó az, amikor elolvassuk Angelo kommentárját arról, hogyan morzsolódtak le mellőlük az emberek a végstádiumban, és maradtak magukra:

A félelem, a szorongás és az aggodalom állandósult. Sajnos a legtöbben nem akarnak szembesülni ezekkel a realitásokkal, és bizonyos pontokon úgy éreztük, hogy a támogatás lassan eloszlik. Ráktúlélők szintén beszámolnak ugyanerről. Az emberek azt feltételezik, hogy a kezelés mindent helyrerak, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Ám olyan, hogy normális, nincs a rák birodalmában.

Jen harca a mellrákkal
Angelo Merendino

Kisebb fotógaléria nyílik a fenti képekre kattintva. Aki további pillanatokra is kíváncsi a szívszaggató, de a szerelem megdönthetetlen erejét mutató sztoriból, az az alábbi linkre kattintson.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Sokkoló