Tavaly 7,6 százalékkal nőtt a magánszemélyek jövedelme, legalábbis a személyijövedelemadó-bevallások szerint. Ez összesen 9430 milliárd forintot jelentett, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettség 1421 milliárd forint volt. A jogszabályváltozásoknak és a jövedelmek növekedésének köszönhetően 113 milliárddal több, mint a 2013-as kötelezettség.
Megint nőttek a különbségek
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014-es adóévre vonatkozó adatai szerint az adóhatóság 4 575 000 magánszemély bevallását dolgozta fel, 80 ezerrel többet, mint 2013-ban. Varga Árpád, az adóhatóság elnökhelyettese szerint a bővülés a piaci szereplőknél zajlott le és nem a közmunkásoknál.
22 ezerrel többen választották az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást, míg a hagyományos önbevallások száma 67 ezerrel volt több az előző évinél. Idén munkáltatói elszámolást 9 ezerrel kevesebben, viszont adónyilatkozatot 8 ezerrel többen nyújtottak be.
További jó hír, hogy 3 928 000 ember rendelkezett munkaviszonyból származó jövedelemmel, és átlagosan 10 ezerrel többet kerestek 2013-hoz képest. Így a havi átlagjövedelemmel 184 ezer forint volt, míg a munkabéren kívül más jövedelemtípusokat is tartalmazó, úgynevezett összevont jövedelmek átlaga 182 ezer forint volt, ez 5,8 százalékos emelkedést jelent a tavalyi adatokkal szemben.
A legmagasabb átlagjövedelmek közt területileg vannak nagy eltérések, a legmagasabb átlagjövedelemmel rendelkező Budapest és a legrosszabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között több, mint 100 ezer forint a differencia. 2013-hoz képest Vas megyében nőtt leginkább a havi jövedelem, átlag 7,2 százalékkal kerestek többet az itt élők, míg a legkisebb emelkedést Tolna megye produkálta, ott mindössze 3 százalékkal nőttek a bérek.
Az éves jövedelemrekord csak a harmada az 2013-asnak
346 ezer forint volt az egy főre jutó befizetendő adó összege, ez 20 ezerrel több, mint az előző évben. A legnagyobb összevont jövedelem 2014-ben 1,12 milliárd forint volt, ez mindössze a harmada a 2013-as rekordnak, igaz, a tavalyi teljes egészében munkaviszonyból származott, míg az azt megelőző évek csúcsjövedelmei általában egyéb önálló tevékenységekből tevődtek össze.
A bevallását benyújtók csaknem negyede vette igénybe a családi adókedvezményt, amit nemcsak az szja terhére, hanem járulékkedvezményként is felhasználhatnak az adózók. Az 1,1 millió adózó átlagosan 1,08 millió forint erejéig vette igénybe a családi adókedvezményt, ez a családi járulékkedvezménnyel együtt 233 milliárd forintot tett ki.
Nőtt a nyereséges cégek száma is
2013-hoz képest 2,1 százalékkal nőtt a nyereséges vállalkozások száma, így a mintegy 400 ezer társas vállalkozásból közel 237 ezer volt nyereséges 2014-ben. A nyereség mértéke azonban 19,5 százalékkal kevesebb, mint korábban, a veszteséges cégek száma pedig 11 százalékkal csökkent, de a veszteségük 18 százalékkal több lett. Érdekesség, hogy a cégek 88,9 százaléka mikrovállalkozás, de a belföldi árbevételnek csak a 19,2 százalékát adják, a fennmaradó 3,9 százalékot alkotó egyéb vállalkozások viszont a belföldi árbevétel 41,6 százalékát.
Adó 1+1 százalékok:
Az érvényes felajánlások átlagos összege 3912 forint volt. Az 1+1 százalékos felajánlás keretében 4,12 millió adózó összesen 25,5 milliárd forintról rendelkezhetett volna, ezzel szemben az érvényes nyilatkozatokban csak 13,46 milliárd forintot ajánlottak fel, ami a keret 53 százaléka. Az adózók 31 technikai számmal rendelkező egyháznak összesen 4,32 milliárd forintot ajánlottak fel, a több mint 25 ezer civil szervezet 7,85 milliárdot kapott, míg a Nemzeti Tehetség Programra 1,29 milliárd jött össze, de ez utóbbi kiemelt költségvetési előirányzat volt.
