Tamás szülei kilenc éve, szinte az elsők között határozták el, hogy gyermekeik a felső tagozatot Ausztriában végzik el. Először a többi magyar szülővel összefogva autóval, aztán iskolabusszal ingáztak a gyerekek a szentpéterfai határ túloldalára, Eberauba:
- Előtte Tamás Szombathelyen német nemzetiségi osztályban tanult, de így sem ment zökkenőmentesen az átállás. Több hónapig csak szívta magába az információkat, de nem szólalt meg németül, végül csak feloldódott – meséli édesanyja. Ahogy testvére, ő is kint végezte el a középiskolát, olyan osztályba került, ahol egyedül volt magyar. Ma Bécsben egyetemista, németül vagy angolul olvas és néz filmeket, anyanyelvi szinten beszéli a németet. Az általános iskola végén angolból elérte a középfokú szintet, középiskolában pedig franciául és spanyolul is tanult. Ez például egy nagy különbség a magyar és az osztrák iskolarendszer között, hogy általában hatékonyabb az idegennyelv oktatás.
Osztrák osztálytársai és tanárai segítették, sem Tamás sem húga nem érezte soha, hogy magyarságuk miatt bármiben hátrányt szenvedtek volna. Aki szorgalmas, teszi hozzá édesanyjuk, az kint is boldogul. Először persze mindenkinek nehéz, de a gyerekek hamar elkezdik értékelni az osztrák iskolarendszer előnyeit, hogy: jóval gyakorlatiasabb, nincs akkora nyomás, ismeretlen fogalom az évszám- és szódolgozat.
Sokat mennek kirándulni, élménycentrikus az oktatás, és nincs felesleges magolás. A gyerekek az iskolában főznek, barkácsolnak, Tamás az egyik kedvenc sütijének receptjét is Eberauban tanulta, azóta is rendszeresen süti a „cookiet”, egy omlós kekszet.
Kiszámítható, átlátható a rendszer, adott évben például előre tudni lehet, mikor miből milyen vizsga lesz. Meglepetésként érte már az első ausztriai középiskolai szülőértekezlet Tamás édesanyját, ugyanis nyomtatott lapokon átadták a szülőknek az év pontos menetrendjét, a tanárok elérhetőségét és fogadóóráját.
Egy másik anyukának is jó véleménye van az ausztriai iskolarendszerről. Fia most kezdte kint a szakközépiskolát. Van összehasonlítási alapja, hiszen lánya Szombathelyen tanul. Ég és föld a két rendszer, kint például matematika órán is elejétől fogva a szakmára készítenek fel, minden jóval gyakorlatiasabb. A gyerekek az írók életrajzainak magolása helyett érvelni tanulnak, rendszeresen színházba járnak, hogy aztán közösen kielemezzék az ott látott darabot.
Hasonlókat mesél egy harmadik szülő is, akinek Ausztriában közgazdasági szakközépiskolába jár a gyereke. Kezdetektől fogva a legújabb könyvelési programokat használják, az iskolában a legmodernebb technológiával felszerelt taniroda működik. Fontos, hogy a gyerekek motivációját erősítsék:
arra tanítják őket, hogy tudjanak érvelni, legyen saját véleményed, áll ki magadért.
Ezek a gyerekek hősök, amit vállaltak, önmagában hatalmas teljesítmény.
Ők jobban megszenvedték az átállást, az első időszakban Brigi nagyon nem érezte jól magát, szeretett volna hazajönni. Pár éve tanul Eberauban, előtte az alsó tagozatot még Szombathelyen járta ki:
- Az első évet még nagyon nehéznek éreztem, alig értettem valamit, az osztály sem volt a legnormálisabb, a tanárok sem álltak úgy mellénk. Négyen-öten voltunk magyarok, tízen osztrákok. Nem értettem, mi zajlik az órákon, lassan aztán minden könnyebb lett. Ma már nem jönnék vissza Szombathelyre tanulni. A tanárok azóta úgy érzem, kedvesebbek, másrészt látom anyukám példáján is, hogy érdemes kint tanulni, mert amióta ő is Ausztriában dolgozik, sokszorosan többet keres. Ráadásul nyugodtabb légkörben, kiszámíthatóbb feltételek között dolgozik, mint anno itthon.
A tapasztalt azt mutatja, azok közül, akik Ausztriában kezdik meg a felső tagozatot, később körülbelül 60-70 százalék marad kint, 30-40 százalék azonban hazajön.
Ők azok, akiknek nehezebben megy az átállás, vagy a szülők nem erre számítottak, és csalódnak, ők pár éven belül visszajönnek. Hosszú évek tapasztalata, hogy azoknak a gyerekeknek, akik mellé odaállnak otthon, akik szorgalmasak és az első időszakban sokat tanulnak, hamarabb sikerül a beilleszkedés. Fontos viszont, hogy mielőtt kiviszik a szülők a gyereket, járassák külön németórákra. Másrészt szerencsés, ha minél előbb, már a felső tagozat legelején, 10 évesen kikerülnek a gyerekek – ezt már Oswald Krisztina, Eberauban tanító német-magyar tanár meséli nekünk.
Majd száz magyar diák ingázik a határ menti Eberauba
Csak a szentpéterfai határ melletti Eberau általános iskolájába naponta két busznyi, körülbelül 60-70 gyermek jár. Itt felsőben két párhuzamos osztály fut, egy magyar és egy osztrák. Hivatalosan létszámot az itteni iskolában nem adhatnak ki, de a tizenöt- húsz fős osztálylétszámokból következtetni lehet arra, hogy négy évfolyamon hány magyar tanulhat, összesen körülbelül 70-80.
Ez egy katolikus szellemű alapítványi iskola, fenntartójuk az eberaui Szent József Katolikus Magániskola Egyesület. Csak felső tagozattól járhatnak hozzájuk magyarok. Tandíj nincs, a Josefinumban a magyar gyerekek is ingyen kapják a tankönyveket – teszi hozzá az intézményben tanító Oswald Krisztina.
2009 szeptemberében indult Eberauban ez a projekt, amelynek lényege,
hogy magyar gyerekekre is építve, az ő tanulási igényeiket figyelembe véve, integrációs célzattal tanítják és készítik fel őket az osztrák iskolarendszerre
. Ez egy komplex folyamat, mivel nemcsak tanítás és nyelvtanítás folyik, hanem nevelés is. Olyan értelemben, hogy a tanulók beilleszkedését támogatjuk egy más mentalitású, más szokásrendszerrel rendelkező országba - teszi hozzá Krisztina.Eberauban a magyar gyerekekkel nemcsak külön osztályban, de speciális módszerrel tanulnak. A németet nem anyanyelvnek, de nem is idegen nyelvnek tekintik. Meséli:
Úgy kell a németet előkészíteni, hogy a gyerek ezen a nyelven fognak tanulni, elsődlegesen fontos a nyelvtudás a továbbtanuláshoz.
A tananyagban kicsit másként haladnak a magyarok, mint az osztrák gyerekek, de a negyedik év végére ugyanannak a követelménynek kell mindenkinek megfelelnie. Persze lassabb a tempó. Ezért is működik Eberauban két osztály, egy magyar és egy osztrák, de ez nem megkülönböztetés akar lenni, hanem pedagógiai, illetve módszertani különbségnek felel meg.Ugyanakkor Eberauban törekednek arra is, hogy a magyar és az osztrák gyerekekkel kölcsönösen megismertessék egymás hagyományait és kultúráját. Ez a projekt olyannyira sikeres, hogy például Eberauban már az osztrák osztályok is ballagnak, holott ez náluk nem volt szokás. Az iskola jelmondata is ez:
Egymástól tanuljunk hát, szomszédokból miként lesz két jó barát
Pár éve a szélsőjobb még rossz szemmel nézte a külföldi diákokat
Öt évvel ezelőtt, 2012-ben volt egy komolyabb megtorpanás (erről bővebben itt olvashat 
Osztrák iskolabotrány: ki akarták tiltani a magyar diákokat 2012. February 02. 10:28 ), akkor sok magyar gyereket visszahoztak. A botrány akkor robbant ki, amikor a magyar határ közelében élő szélsőjobb-szimpatizáns osztrák rendőrnek feltűnt, hogy Eberauba tömegével járnak át magyar gyerekek, nem csupán a magániskolaként működő felsőbe, hanem az alsóba is. Az eberaui polgármester és az iskola igazgatója annyira szerették volna, hogy az alsó tagozatuk - gyerekek hiányában - ne szűnjön meg, és később a felsőbe is legyen tanuló, hogy kihasználva a kiskapukat fiktív lakcímekre jelentették be a magyar gyerekeket, illetve családokat. A lakcímek eberaui önkormányzati lakások lettek, így állami támogatást is tudtak igényelni a gyerekek után. Az ügyből vizsgálatok, ügyészség kihallgatások, és országos botrány lett.
Mára a helyzet rendeződött
A projekt azóta működik, de fiktív lakcímbejelentésekről szó sem lehet. Jogilag most már tényleg csak azok gyerekek járhatnak Ausztriában alsó tagozatba, akik bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeznek.
A Burgenlandi Tartományi Iskolatanács hivatalvezetője közölte velünk a hivatalos osztrák álláspontot is:
- Állami kötelező iskolában csak azok tanulhatnak, akik helyi vagy közeli, de mindenképpen osztrák lakcímmel rendelkeznek, és ennek a valósságát szigorúan ellenőrzik. Ez alól csak a magániskolák, egyházi iskolák képeznek kivételt.
- Gimnáziumokba és szakképző intézményekbe felvételi eljárás alapján történik a felvétel, nem szükséges osztrák lakóhely, de német nyelvtudás (esetleg angol is) olyan szinten szükséges, hogy a tanuló meg tudja kezdeni tanulmányait az adott intézményben.
Kell felvételizni?
Eberau felső tagozatára nincs felvételi, de megnézik a jelentkezők bizonyítványát. Négyes-ötös tanulókat várnak, de a jó szorgalom is elengedhetetlen. Legideálisabb, ha a gyerekek már 5. osztálytól kikerülnek, addigra, mire a magyar nyelvi készség is kialakult. Jó, ha a gyerekek tanultak már németül, de nem kizáró ok, ha csak angol óráik voltak, ekkor azt tanácsolják, az iskolaváltás előtt magániskolában építsék a gyerekekkel a németet.
Ausztriai középiskolába Krisztina szerint viszont szinte lehetetlen helytállni úgy, hogy valaki Magyarországról jelentkezik, mindenképpen szükség van egy előkészítő nyelvi évre. Az Eberau általános iskolájában elballagott magyar diákok azonban már megállják a helyüket az osztrák középiskolákban is, ez is a projekt sikerét igazolja. Jó visszajelzéseket kapnak, megnyugtató, hogy akik náluk végeztek, kint tovább tudtak tanulni. A náluk végzettek zöme kint tanul tovább, és határ menti középiskolába járnak, páran már le is érettségiztek és Bécsbe vagy Grazba járnak egyetemekre.
Mennyibe kerül a magyar szülőknek az osztrák iskola?
Eberau felső tagozata magániskola, de ez a költségekben azért annyira nem látszik. Havonta a szülőknek körülbelül 100 euró költségük van összesen, ebbe benne van az utazás költsége, a délutáni tanóra, ahol csoportokban elkészítik a leckéket és a 20 eurós havi osztálypénz. Étkezést is tudnak a gyerekeknek biztosítani, 3,5 euro egy menü, étlap van, amiről szabadon lehet választani, és nem kell havonta előre fizetni. De meleg ételt is hozhatnak otthonról, az iskolai étkezőben elfogyaszthatják a melegítős tárolóedényben hozott ebédet. Eberauban a napközi már fizetős, ez havonta 40 euroba kerül.
A szülők további költségekről mesélnek, ott van például az egyhetes osztálykirándulás vagy sítábor, ami minimum 400-500 euro, költőpénzzel együtt, de ez nem kötelező. Emellett nem egy gyereket kell itthon nyelvtanárhoz járatni. Volt olyan hónap, amelyben Brigi szülei 60 ezer forintot költöttek nyelvtanárra. Kinti szakközépiskolában is számolni kell plusz költségekkel, például a feliratos, egyen tornaruha 80 euro.
Hány magyar ingázik reggelente Ausztriába?
Erre a kérdésre nem is olyan könnyű pontos válasz adni. A szombathelyi tankerületnek nincs adata, Ausztriában személyiségi jogokat sértene, ha kiadnák, a tanulók milyen nemzetiségűek. A Burgenlandi Tartományi Iskolatanács hivatalvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a burgenlandi iskolákban tanuló magyar diákokat mint EU-polgárokat veszik fel az adott általános iskola felső tagozatába vagy középiskolákba:
- Természetesen ez azt jelenti, hogy 2004 után valóban megnőtt azoknak a száma, akik Magyarországról járnak át, de ez egy idő után megint csökkent. Pontos adatok viszont nem állnak rendelkezésünkre a magyar diákokról, arról sem, ki jár át naponta, ki lakik magyar állampolgárként Ausztriában, ki az, aki közben felvette az osztrák állampolgárságot. Adatok arról sem állnak rendelkezésre, melyik iskolában vannak a legtöbben, milyen eredményekkel végzik az egyes tanéveket.
Egy biztos, minden reggel több száz gyerek indul útnak. Vas megyéből általános iskolába Rohoncra is többen ingáznak, nemcsak Eberauba. Középiskolások körében népszerű az oberwarti kéttannyelvű, az oberschützeni és a güssingi gimnázium, valamint a pinkafeldi építőipari-informatikai szakközépiskola. Oberewartba reggelente két busz is közlekedik, tele középiskolás diákokkal, innen buszcsatlakozással lehet továbbutazni például Pinkafeldre.
Miben más egy kinti iskola?
Belenézünk Brigiéknél a hetedik osztályos osztrák történelemkönyvbe, a tananyag ugyanaz, mint a magyar hatodikos, a 18. és 19. század, osztrák-magyar monarchia kora, csak nincsenek márciusi ifjak, se magyar forradalom. (Lányommal végigtanultuk a tavalyi évben a 6. osztályos magyar könyvet, képben vagyok). Az osztrák tankönyv viszont fele olyan vastag, mint a magyar, tele van képekkel és feladatokkal, jó ha egy leckéhez egy évszámot találunk.
Ez csak egy különbség, de a szülők és Krisztina is számtalan példát hoz fel arra, hogy miben más az osztrák és a magyar iskolarendszer. Például, abban, hogy fordítva történik az osztályzás, ott az 1-es a jeles, az 5-ös az elégtelen. De többet is pihenhetnek a kint tanulók, a nemzeti és az egyházi ünnepek miatt több szünet jár Ausztriában, és van síszünet is.
A tananyag átadásában, módszertanban is nagy a különbség. Amíg nálunk a frontális osztálymunka dominál, addig Ausztriában a gyerekeknél az új tananyag feldolgozásában a csoportmunka és az önálló projektmunka kerül előtérbe.
A kinti módszer a gyerekek önállóságára, felelősségtudatára épít
A tananyag mennyisége is más, a tankönyvbe csak szűrt, lényeges információk és összefüggések kerülnek. Arra építenek, hogy lexikonokban és az interneten minden információ lekereshető, nem terhelik felesleges dolgokkal a gyerekeket. Épületgépészeti szakközépiskolában az első héttől kezdve matematikaórán – meséli egy szülő – a gyerekek konkrétan olyan feladatokat vesznek, hogy például adott a ház alapja, azon ekkora a ház, akkor számold ki a felületet, falat, mennyi festéket kell venni.
Iskolatípusonként más jellegű tananyagot közvetítenek, célirányosan, a gimnáziumok a felsőoktatásra koncentrálnak, a szakközépiskolák a gyakorlati képzésre. Nyolcadik után Ausztriában azok, akik egy szakmai iskolát látogatnak, az első pillanattól kezdve a tanulás mellett dolgoznak is, havi 500-600 eurót is megkereshetnek. Mégse ez a mérvadó, kint is a gyerekek inkább szakközépiskolában tanulnak tovább, ahol magasabb szintre juthatnak. Itt is életszerű, gyakorlatias az oktatás, hangsúlyos a projektmunka.
Végezetül még arra is kíváncsiak voltunk, van-e visszaút?
Zökkenőmentesen vissza lehet jönni a magyar iskolarendszerbe. Kint Eberauban a gyerekek heti négy magyar órát kapnak, pont azért, hogy a magyar iskolarendszerben, alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi szintet meg tudják őrizni. Ezt a projektet az osztrák állam is támogatja, mert Ausztriában a magyar plusz idegen nyelvként jelentkezik, előnyt jelent, ha valaki nem csak érti a nyelvet, de írásban is tud kommunikálni. Bécstől a határig szükség van a magyar nyelvre, munkavállaláskor előnyt jelent, ha valaki írásban is használni tudja a magyar nyelvet.
Tapasztalatok alapján, amelyik tanuló az anyanyelvét megfelelően és tudatosan ápolja, könnyebben boldogul aztán az idegen nyelvek elsajátításában is.
Azok előtt sem zárul le a kapu, aki időközben úgy határoznak, hogy inkább magyar iskolában szeretnének továbbtanulni - jegyzi meg az eberaui iskola tanára. Legkönnyebb általános iskola elvégzése után váltani, legtöbben akkor, kétnyelvű gimnáziumokba jönnek vissza. Középiskola elején még különbözeti vizsgát sem kérnek. Ha más osztályokba szeretnének visszajönni a gyerekek, változó, de általában magyarból és történelemből kell különbözeti vizsgát tenni.
Nem kötelező, de jó, hogy választható
Egy biztos, a szombathelyiek és a környékbeliek csak nyerhetnek azzal, hogy itt a nyugati határszélen, az uniós csatlakozással lehetőség nyílt arra, hogy már felső tagozattól osztrák iskolába járathassák gyerekeiket. Beszélgettünk olyan szülőkkel is, akik elégedetlenek az egyre merevebb és központosítottabb, tananyag-centrikus, a magolást és frontális osztálymunkát erőltető magyar oktatással, mégse szívesen váltanának. Vagy nem mernek, vagy mert nincs elég anyagi forrásuk. Félnek idejekorán kitenni a gyerekeiket ekkora változásnak, félnek, hogy gyerekeiknek nem lesznek itthon barátaik, túl korán gyökértelenné válnak. Minden szülőnek magában kell mérlegelnie, gyermekének mi a fontosabb, megéri-e vagy sem az ausztriai napi ingázás.
