A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt kialakult helyzetet állította középpontba a Magyar Tudományos Akadémia „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” című tematikus napja. A rendezvényen geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök közösen keresték a válaszokat arra, milyen egészségügyi és környezeti következményei lehetnek az ügynek, és milyen lépések vezethetnek érdemi megoldáshoz.
Az MTA szerint az azbesztet korábban kedvező műszaki tulajdonságai miatt széles körben alkalmazták, később azonban bizonyítottá vált, hogy a levegőbe kerülő és belélegzett rostok súlyos, akár daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárulhatnak, ezért használatát évtizedekkel ezelőtt betiltották.
A tanácskozás része annak az új akadémiai kezdeményezésnek, amelyet az MTA új elnöke, Pósfai Mihály indított azzal a céllal, hogy társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben tudományos alapú javaslatok szülessenek a döntéshozók számára. Az első ilyen témanap fókuszába a Nyugat-Magyarországot érintő azbeszthelyzet került.
Az eseményen elhangzott: az ügy túlmutat a szennyezés kérdésén, mert szabályozási, egészségügyi és társadalmi tanulságai is vannak. Az MTA korábbi háttéranyaga szerint az elmúlt években nagy mennyiségű, azbeszttartalmú kőzúzalék kerülhetett magyarországi utakra, parkokba és más közterületekre, ami miatt a megelőzés, a vizsgálatok és a hosszú távú kármentesítés kérdése is előtérbe került. A részleteke az MTA oldalán találhatnak.
