Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, ez 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be valahova, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak - derül ki a KSH legújabb jelentéséből, amit a 24.hu szemlézett.
Budapest lakosságának száma folyamatosan csökken, ahogyan a keleti megyéké is. A fővárosból az agglomerációba, illetve a Balaton környékére költöznek a legtöbben, a keleti megyékből pedig a Közép-Dunántúlra és a Nyugat-Dunántúlra.
A 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek 2020-ban, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol (szintén 2013 óta) évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet (tavaly mindössze 63 ezren tették).
Kik költöznek?
Az alábbi grafikon 1995-től 2020-ig ábrázolja korcsoportos bontásban a költözések számát – a feketével jelzett, az összes vándorló számát mutató vonalon jól látszik, hogy a pénzügyi válság egy felfelé ívelő tendenciát rántott vissza, és kisebb hullámzások után csak 2013-ban, nyolc évvel ezelőtt kezdett el ütemesen nőni a vándorlók száma.
A grafikon bal felső sarkában látható menüvel szűrheti a Központi Statisztikai Hivatal adatait a szerint, hogy ideiglenes lakcímekre, új állandó lakcímekre, esetleg a kettő összegére kíváncsi.
Honnan és hová költöznek?
Budapestre tavaly szűk 68 ezren költöztek, miközben 84 ezren hagyták el a fővárost, emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból pedig ennél is többen, közel négyezren.
Vonzó lett Fejér megye és a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben plusz háromezer, Somogyban pedig plusz 2500-at mutat a mérleg.
Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren választották lakhelyül – 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek.
Az alábbi grafikonon szaggatott vonallal jelzett régiók közül Dél-Dunántúlnál megfordult a negatív tendencia (Somogynak köszönhetően), így csatlakozott a Közép-Dunántúlhoz és a Nyugat-Dunántúlhoz, ahova évek óta többen költöznek, mint ahányan elhagyják. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: több ezerrel csökken a régiók lakossága minden évben.
Az ábránkon Budapestet, a 19 megyét, illetve a hét régiót látja, a vonalak pedig azt jelzik, hogy 2013 és 2020 között miként alakult az adott területen a vándorlási különbözet. Jól látszik, hogy a fővárosban 2016-ban fordult meg a tendencia, azóta hagyták ott többen, mint ahányan odaköltöztek, illetve az is, hogy Pest megye (nagy valószínűséggel a budapesti agglomeráció) évek óta töretlenül népszerű.
Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.
Melyek a leggyakoribb költözési útvonalak?
A következő ábrán látható, hogy az egyes régiókból (illetve Budapestről és Pest megyéről külön részletezve) hova költöztek az emberek tavaly. A bal oldali szám mutatja, hogy hányan hagyták ott a régiót, a jobb oldali pedig azt, hogy hányan költöztek oda 2020-ban – ha az egeret (mobiltelefonon vagy tableten az ujját) az egyes régiók fölé viszi, megnézheti a részletes adatokat.
Budapestet például 84 ezren hagyták maguk mögött, közülük 38 ezren Pest megye valamelyik településén kezdtek új életet. A közel 92 ezer, új Pest megyei lakcímmel rendelkezőből 30 ezren a megye egy másik falujából vagy városából költöztek át, 5600-an Észak-Alföldről, 4800-an pedig Észak-Magyarországról. A második legtöbben (szűk 77 ezren) az Észak-Alföldre költöztek: közülük 52 ezren a régióból érkeztek, 7500-an viszont Budapestről.
Az ábra tetején található menüvel szűrheti kizárólag a régiók közötti költözéseket is.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
