„2019-ben résnyire nyílt egy ajtó, aztán ránk lett csukva”

A Political Capital konferenciáján jártunk, hogy meghallgassuk, milyen következtetéseket vonnak le három nappal a választások után azok, akiknek szakma a politika megértése. Lehetséges okok, következmények, és persze a „Hogyan tovább?”.

Szép sokaság gyűlt össze a CEU Nádor utcai főépületében. Úgy tűnik, mindannyian – külföldiek és magyarok egyaránt – a Political Capital „Magyarország 2022-2026” című konferenciáját tartották alkalmasnak arra, hogy az országgyűlési választás által okozott meglepetést valamilyen magyarázó keretben láthassák. Mindenesetre mi is elmentünk, hogy beszámoljunk a történtekről, hiszen a hazai politikatudomány és elemző szakma ismert figurái vitatták meg a vasárnapi Fidesz-győzelmet.

A konferenciát, amely két blokkban zajlott, László Róbert, a Political Capital választási szakértője nyitotta meg és moderálta. Az első blokkban az általános politikai elemzés kapott helyet: Ceglédi Zoltán, Lakner Zoltán és Unger Anna beszélgetett. A második blokkban Sanyó Ádám, Szabó Andrea és Tóka Gábor kifejezetten a közvélemény-kutatások szakmai vonatkozásaival és adatelemzéssel foglalkoztak. E cikkünkben az esemény első szegmensét dolgozzuk fel.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője
Fűzfa B. Mihály

László Róbert nyitóbeszédének egyik mondatát bátortalan heherészés kísérte. A Political Capital választási szakértője azokra a parttalan vitákra tett szellemes megjegyzést, amelyek szerinte egy esetleges szűk ellenzéki győzelem esetén az alkotmányozás kérdése körül merülhettek volna fel. Ugyanakkor meglepettségét sem titkolta, hiszen, mint mondta, szinte senkivel sem találkozott, aki kétharmadot jósolt – Orbán Viktor megnyilvánulásai alapján ilyen földcsuszamlást még a Fideszben sem vártak.

Vannak még hiányzó szavazatok

Persze „ez még nem a vége”: az eddig számolatlan levélszavazatokat, az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatait várhatóan szombaton összesítik. László Róbert szerint ez 500-600 ezer szavazatot jelent, ami természetesen nem elhanyagolható mennyiség – nagyjából 10 százalék –, ráadásul jelentősebb hányada határon túli levélszavazat.

A jelenlegi állás szerint persze már teljesen biztos, hogy a Fidesz-KDNP újabb négy évre nyert el kétharmados felhatalmazást , így a kérdés tárgya legfeljebb mandátumaik végleges száma lehet – véli László. És bár van egy olyan budapesti választókerület is, ahol valószínűleg az ellenzéki jelölt fordítani fog a külképviseleteken leadott szavazatokkal, ez érdemben már semmit nem befolyásol:

szombaton a Fidesznek akár 138 mandátum is összejöhet.

De hová lettek a Jobbikosok?

László Róbert is egyetértett a feltételezéssel, hogy az egyesült ellenzék bázisa egész egyszerűen nélkülözött több százezer olyan szavazópolgárt, akik 2018-ban a Jobbikra voksoltak . Megyei bontásban a 2018-ban Jobbikra ikszelők hiánya észrevehetően kölcsönös viszonyban van az egyesült ellenzék 2022-ben kapott szavazataival. Emellett a mozgósítás aránya és a Jobbik „súlya”, amely jellemzően vidéken van meg, összefüggött, és ahogy nőtt az utóbbi, úgy csökkent az előbbi, míg az összes többi párt esetében ez nem volt igaz. Illúzió volt tehát azt hinni, hogy a Jobbikosok valóban át fognak szavazni az egyesült ellenzékre – érvel László.

De végül is akkor kihez mentek át? Egyszerű: a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez, és csupán egy részük volt hajlandó az ellenzéki összefogásra szavazni. A szakértő véleménye szerint az egykoron 1,1 milliós táborból nagyjából 350 ezren. Itt László figyelmeztet, hogy mindez igazolhatja azokat a feltételezéseket, amelyek sok esetben már a 2019-es európai parlamenti választások óta a 2018-as méretéhez képest apró, 6-7 százalék körüli pártként tartották számon a Jobbikot, de azokat is, amelyek megkérdőjelezték a közvélemény-kutatók rendszeres, az átszavazási hajlandóságot egekbe mérő számait.

„Mit kéne máshogy csinálni?”

A fenti kérdéssel nyílt meg a beszélgetés Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője, Unger Anna politológus és Ceglédi Zoltán politikai elemző között, aki szerint érdemes ugyan keresni őket, de nem valószínű, hogy a Jobbik most vesztette volna el a szavazóit . A 2019-es európai parlamenti választásokat „az utolsó valódi közvéleménykutatás”-nak nevezte, ahol kiderült, hogyan is állnak valójában, erre valamiért mégsem került elég hangsúly.

Unger Anna kiemelte:

a vesztes ellenzéknek most nem a következő választási stratégiákon kell agyalnia, hanem először is fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy egyes pártok szavazóira akaratukkal ellentétes voksot kényszerít egy meghatározhatatlan cél érdekében.

Ezzel itt az ideje annak is, hogy a Kétfarkú Kutyapártot – akik mellékesen megkétszerezték a 4 évvel ezelőtti bázisukat – békén hagyják

A Jobbik bomlása és a Mi Hazánk

Lakner Zoltán az egész beszélgetés során óvatos megfogalmazásokat használt, erre fel is hívta a figyelmet, mondván, egyelőre túl korán van ahhoz, hogy bármilyen diagnózist biztosan fel merjen állítani. A Jobbikosok keresését persze kézenfekvőnek tartja, egyben szerinte a párt szétbomlása már a 2018-as választás másnapján elkezdődött, így a valóban megmaradt 6-7 százaléknyi tábor átszavazási hajlandóságának magasra mérését nem tartja elvetemült dolognak, hiszen nagyjából annyi embert fed, ahány Jobbikos vélhetően most valóban az ellenzéki összefogásra szavazott.

Az elemző szerint a brutális ellenzéki vereséget a Fidesz növekedésre való lehetősége és képessége az ellenzék ugyanerre való képtelenségével párosulva okozta . Ehhez ráadásul olyan helyzeti előnyt biztosító, de nem várt történések társultak, mint a háború kitörése, amelyre a kormányoldal egyszerűen hatékonyabban reagált.

Ceglédi Zoltán felrótta: ő bizony szólt, hogy a Mi Hazánk mindeközben szipolyozza el a szavazókat az ellenzéki oldalról a járvánnyal kapcsolatos témák mentén, a Jobbikosok pedig ezen a törésvonalon tömegével zúdulhattak a radikális párthoz. Ceglédi úgy gondolja, erre mi sem szolgál ékesebb bizonyítékul, mint hogy az ellenzék – élén először Jakab Péterrel – a korlátozások utolsó pillanataiban „rémülten” próbált reagálni, átvenni az irányítást járványügyben a Mi Hazánktól.

Unger Anna és Lakner Zoltán ezt vitatták, azt állítva, hogy Magyarországon a „Mi Hazánk mennyiség”, azaz 5-6 százaléknyi nemzeti radikális mag állandó és jelen van, nem kell hozzá COVID. Ceglédi szerint viszont ezek a pártok jellemzően csak akkor „futnak be”, ha van egy-egy ügy, amelyre képesek erősen építeni , mert az alapvető üzeneteik nem szólítanak meg elég szavazót. Ennek belátásához szerinte elég, ha a 2009-es európai parlamenti választáson először megvillanó Jobbikra vagy az 1998-ban a parlamentbe jutó MIÉP-re gondolunk.

A propaganda nagyon nem volt mindegy

A beszélgetést László Róbert lassan a propaganda, mint a Fidesz győzelmében jelentős, de messze nem egyedüli szerepet játszó tényező felé terelte. Lakner Zoltán kifejtette, hogy „aki csak ezt hallja, elhiszi”, példaként a Fidesz szavazólapozó-tévészékházazó közleményét hozva.

Unger Anna „szívderítő jelenség”-ként hivatkozott rá, hogy a propagandát legyőzni ugyan valóban nem lehet, de ellenhatást kifejteni vele szemben láthatóan igen, erre kitűnő példának találta a vasárnapi népszavazás érvénytelenségét. A politológus szerint „nem működött” a Fidesz kampánya ebben az ügyben, de fontos látni, hogy a kormányoldal kezében mindig van új eszköz a propagandára, ami képes cserélődni, változni . A CÖF háttérbe szorult, a Megafon megjelent, de ne legyenek illúzióink: ha a Megafon már nem érdekel senkit, lesz másik. Fontos látni – véli Unger –, hogy a propaganda ellen a Fidesszel egy szinten, „fentről” nem lehet felvenni a harcot, mert mindig teljes fölényben lesznek. Kizárólag a „személyes jelenlét” irányában akadhat megoldás. Persze mindez nem csoda, mert ebben az országban nincs demokrácia – teszi hozzá.

Unger Anna úgy véli, az ellenzék hatalmasat hibázott 2020 novemberében, mert a választási törvény módosítása idején – mely szerint egy pártnak 14 megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania, hogy országos listája lehessen – végül is mindenféle komolyabb kritika megfogalmazása nélkül úgy döntöttek, hogy elindulnak a 2022-es választásokon.

Lakner Zoltán, Ceglédi Zoltán, Unger Anna és László Róbert
Fűzfa B. Mihály

A törvénymódosítást az indokolás szerint a kamupártok kiszűrése ellen vezették be, és ehhez a narratívához Unger szerint az ellenzék még asszisztált is. A politológus a kamupártok ellen nem így, hanem a többes ajánlás (egy polgár több jelöltnek is aláírhat) rendszerének megszüntetésével küzdene. László Róbert nem látja ennyire egyszerűnek a helyzetet, a többes ajánlás megszüntetését önmagában nem tartja elégségesnek, szigorú pénzügyi ellenőrzést és kikényszerítést szorgalmazna a pártfinanszírozásban .

Az ellenzéknek – mondja Ceglédi Zoltán – nem igaz, hogy nincs semmi erőforrása. Természetesen hatalmas a fölény, de nem teljes. Ott volt Karácsony Gergely félmilliárd elhirdetett forintja a rendkívül sikeres 99 Mozgalom közbenjárásával. Mindazonáltal a propagandát soha nem tartja megtérülőnek, az emberek egyszerűen nem adnak pénzt érte. Nem véletlen, hogy a Mandinert olvassák legszívesebben a kormányoldali sajtóorgánumok közül, hiszen abban mindenfajta vélemény megjelenik. Ceglédi szerint, ha a mindenhonnan máshonnan elszívott források, amelyeket a propaganda fenntartására költenek, eltűnnek – összeomlik a struktúra . Figyelmeztetett, hogy az ellenzéki propaganda ilyen szempontból ugyanúgy kudarcra van ítélve.

Ceglédi számára ugyanakkor „csomó minden kiderült”: egyrészt az ellenzék bizonyos értelemben kijött a lyukból, ahol sokáig bujkált elszigetelten; elhagyta az elemző által megvetett „tüntizés” műfaját; helyben szervezkedett sok aktivistával – és ezeket a kezdeményeket „tovább kell vinni”. Bárki, aki nem Fideszes, akkor jár jól, ha nem a propaganda elképzeléseit hajhássza – tette hozzá.

Helyes kérdéseket kell feltenni

A beszélgetés végén a résztvevők tettek néhány állítást vagy kérdéseket fogalmaztak meg, amelyek szerintük megválaszolásra várnak a következő 4 évben. Ceglédi Zoltán úgy látja, hogy a „nemorbán” sikerlehetősége végleg megdőlt , ő személy szerint pedig kifejezetten hiányolja a Fidesz bármilyen típusú kritikáját. Az is világossá vált, hogy a kiábrándult Fideszesekre hajtás nem terem babért és a „békanyeletés”, amelyről Unger Anna beszélt korábban, szintén nem mehet tovább. Mi az alternatíva? – tette fel a kérdést a politikai elemző.

Unger Anna a politika újrafogalmazásának szükségességét emelte be a beszélgetésbe, hiszen nem mindegy, hogyan tekintünk rá egy választási autokráciában . A demokrácia „a fejekben” pártokról és képviseletről szól, de egy rendszerben, amely egyre beágyazottabb és nem lehet leváltani, „társadalmi ellenállással” kell politizálni, nem pedig választási matekozni .

Unger Ceglédi Zoltánt idézte, mikor ennek kapcsán azt mondta:

„2019-ben résnyire nyílt egy ajtó, aztán ránk lett baszva.”

Stratégiai tévedésnek tartja, hogy az ellenzék az előválasztást értékelte hatalmas sikernek a helyi kampány és a szavazatszámlálás megszervezése helyett. Így az utóbbiakat el fogják engedni és egyre nehezebbé válik az aktivizálás, pedig a kulcs „megtalálni a választót”. Unger Anna többet is kérdezett: „Választásra készülnek vagy politizálásra?”, „Miben élnek?”, „Mit akarnak tenni politizálás címén?”

Lakner Zoltán szerint szét kell választani, mik a rendszer következményei és mik a helyzeti, egyedi tényezők. Tisztázni kell, hogy mit jelent egy ilyen rendszerben politizálni, ennek nyomán pedig az ellenzéki szerepkör felülvizsgálatára van szükség.

A mozgalmakat is megemlítette, mint esetleges felemelkedő tényezőket, ezzel szemben viszont vázolta azt a lehetőséget is, hogy a jelenlegi politikai elit teljes elhasználódása – amely Lakner szerint megtörténhet, ha nem képesek új alapokra helyezni önmagukat – esetén megjelenhetnek a „politikai kalandorok”, akikről viszont fogalmunk sem lesz, éppen jóindulattal, jó képességekkel vagy valóban csak a vakszerencse reményében eveztek politikai vizekre . Saját kérdésére, hogy vajon ez jó vagy rossz lenne-e, Lakner a konferencia elején magára szabott visszafogottsággal azonnal válaszolt is: „Nem tudom.”

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet