A múlt heti, október 29-ei, helyenként orkán erejű szélvihar több mint 1,2 milliárd forint kárt okozott országszerte. A Nárciszra keresztelt orkán erejű szélben a legerősebb széllökéseket a Balatonnál regisztrálták: Siófokon 131, Balatonőszödön 126 kilométer/órát mértek. Szintén 126 kilométer/órás szélerősséget rögzítettek Kab-hegyen. Szombathelyen ugyanezen a napon 23,2m/secundum volt a legerősebb széllökés (83,5 km/h –ás széllökés jött észak-nyugatról).
A biztosítókhoz a legtöbb bejelentés Budapestről és Pest megyéből, valamint Bács-Kiskun és Fejér megyéből, illetve Ceglédről és Kecskemétről érkezett. A vihar tetőket bontott meg, fákat döntött ki, beázásokat okozott.
Mostanában gyakrabban fordul elő ilyen extrém erejű szélvihar?
Ezt Pétervári Tibor szombathelyi észlelőtől is megkérdeztük, aki találóan jegyezte meg: minél több az emberek a illetve az egész társadalom vagyona, annál látványosabbak a viharok okozta károk, de ebből még nem következik az, hogy a régi időkben kevesebbszer voltak pusztító erejű szélviharok. Csak esetleg nem minden esetben jegyezték fel őket. Már például a középkorban Magyarországon gyakran megesett, a korabeli feljegyzésekben is olvasni, hogy a szél lekapta a templomok (a kor legmagasabb épületei lévén) tetejét.
A szélsebességet ráadásul a globális viszonyokon túl nagymértékben a lokális tényezők határozzák meg
A szélsebesség a domborzattól, a felszínborítottságtól és az adott hely környezetében levő egyéb akadályoktól (épületek, fák, fasorok) is függ.
Szombathely szerencsésebb megyeszékhelyek közé tartozik, Győr például jóval szelesebb az észak-nyugati illetve nyugat-északnyugati irányból érkező viharok esetében.
Az október végi pusztító szélvihar északnyugati irányból jött, Mosonmagyaróvár és Szeged vonalában haladt végig az országon. A Mosoni- Duna és a Fertő-Hanság vonalában van egy szélfolyosó, jellemzően ebben az irányban a legerősebb az északnyugati szél. Győr is ebben az a szélfolyosóban áll, ezért jóval szelesebb, mint például Szombathely és környéke. Északról-nyugatról ráadásul Vas megyét a Keleti –Alpok és a Kőszegi hegyek is megvédik. Ugyanezen okból az Őrség például a legszélvédettebb helynek számít Magyarországon.
Vas megyében jellemzően az uralkodó szélirány az északi, északnyugati és a dél, délnyugati.
Ellenben nyugati és keleties irányú szelek az összes szélirány esetszámhoz képest a legkisebb százalékos arányban fordulnak elő az év folyamán. Az általános cirkuláció északnyugatias irányú fő áramlása a Dunántúl északi és keleti felén, a főváros környezetében és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon például az északkeleti az uralkodó szélirány.
- közli a meteorológiai észlelő.Ha már a statisztikáknál tartunk, a met.hu adatai szerint az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolják. Országos átlagban évente 122 szeles nap fordul elő (vagyis amikor a szél legerősebb lökésének sebessége eléri vagy meghaladja a 10 m/s-t), ezek közül 35 nap viharos (vagyis ennyi alkalommal nagyobb a széllökés 15 m/s-nál is).
