A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) a magyar sajtó napja alkalmából kedden rendezett díjátadóján, derült ki, hogy a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a Jelen és a Magyar Hang közösen indít pert a magyar kormány ellen a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt.
Nem lehet nem észrevenni, hogy – Ady Endrét szabadon idézve – fut velünk egy rossz szekér. Minden egész eltörött. Pedig látszatra minden rendben van. Van sajtótörvény, ráadásul a sajtószabadság a legmagasabb szintű jogszabályban, az Alaptörvényben van rögzítve. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A központi büdzséből és az állami intézményektől, vállalatoktól több száz milliárd forint megy tájékoztatásra. Mit akarunk még? Nem sokat. Csak annyit, hogy a szavak valósággá váljanak. Csak annyit, hogy a kormány, a parlament, vegye komolyan munkáját, az általuk elfogadott jogszabályokat. Egy jogállamban a törvények betartása nemcsak az állampolgároknak, de a hatalomnak is dolga. Sőt, nekik igazán
- hangzott el Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnökének sajtónapi köszöntőjében. Majd így folytatta:Itt kezdődik a probléma. A közmédia a mintegy 130 milliárdos állami pénzből nem a közt tájékoztatja, hanem kormányzati, kormánypárti propagandát nyom reggeltől estig. Pedig a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény kimondja: A közszolgálati médiaszolgáltatás célja kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint -tájékoztatás. Na ez az, ami nem valósul meg - tette hozzá.
Mint mondta, egy jogállamban a közérdekű adatok bármikor bárki számára elérhetők. De nem a mai Magyarországon. Újságírókat, lapokat zárnak el az információtól, nem engedik be kormánytájékoztatókra. Sokszor bírósági ítélet kell a közérdekű adatok megszerzéséhez. Ez nem felel meg az Alaptörvény szellemének, de talán még betűjének sem. Magyarországon újságírókat titkos megfigyeléssel ellenőriznek. A függetlennek mondott vizsgálat ezt a gyakorlatot nem minősítette szabálytalannak. Így máig sem lehet tudni, ki mikor miért rendelte el a titkos megfigyeléseket, milyen szerepe volt ebben a kormánynak.
Magyarországon szabad a sajtó, ám a szabadsághoz szükséges anyagi feltételek a kormány piaczavaró, egyoldalú reklámköltései miatt is ingatagok. Milyen piac az, ahol a kormány és az állami cégek a legnagyobb hirdetők? A piac torzul, a független média létbiztonsága eltűnik.
Ezt a gyakorlatot elégelte meg négy hetilap, és összefogtak. Eldöntötték, hogy beperelik a kormányt, piactorzítás és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. A Magyar Narancs, az ÉS, a Jelen és a Magyar Hang összefogásáról van szó - jelentette be a MÚOSZ elnöke.
Drukkolunk, amiben kell, segítünk nekik, és a szakmát is arra buzdítjuk, támogassák e kezdeményezést. Nem csak magukért, az egész szakmáért, a szabad sajtóért indítják e harcot, tette hozzá. Felelevenítette, a márciusi 12 pontot 175 éve fogalmazták meg. Első pontja: kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Ez ma is aktuális. A sajtó valódi szabadságához, az információhoz való hozzájutás elengedhetetlen. Ez ma korlátozottan lehetséges. És hogy mi van a cenzúrával? Működik, amolyan magyar módra. Ha nincs információ, a tájékoztatás torzul, féloldalas lesz. Cenzúra nincs, mégis van. A MÚOSZ nevében a magyar sajtó ünnepén azt kívánjuk, legyen valódi sajtószabadság, legyen valóban sokszínű a tájékoztatás. Az információhoz való hozzájutásban, a médiára költött közpénzekben valósuljon meg az esélyegyenlőség. Ennek elérése felér egy sajtószabadságharccal
- fogalmazott Kocsi Ilona.
A díjátadón többek között a Nyugat.hu szerkesztősége is Magyar Sajtódíjat vehetett át.
Büszkeség: a Nyugat.hu kapta az idei Magyar Sajtódíjat
2023.
March
14.
12:22
