A kormány annak ellenére megfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek béremelésével kapcsolatos felvetését, hogy a Fidesz korábban nagy ellensége volt a
pofátlan kifizetéseknek
a közszférában. Domokos László korábbi érve szerint ezeknek a vállalatoknak, közműcégeknek a szolgáltatásai sok millió ember életét érintik, és ha jó minőséget akarunk, akkor a béreket is az elvárásokhoz kell igazítani. Most a kormány ennek jegyében három fő kategóriát állapított meg az alapbérekre, és az eddigi prémiumok jelentős részét is beépítik az alapba.
A határozatban az szerepel, hogy havi 5 milliót kaphatnak a pénzügyi szektorba tartozó cégek vezetői, 4 milliót vihetnek haza az energiacégek, kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok menedzserei, és havi 3 milliót kereshetnek a többi állami cég első emberei. Ehhez jöhet a 20 százalékos prémium (csak, ha nem veszteséges a cég), de egyedi kormánydöntés alapján az alapbér és a prémium is lehet nagyobb.
Ezek a 3 fő kategória maximumai, és csak a legnagyobb vállalkozásokra vonatkoznak, mert a cégek mérete alapján alcsoportokat hoztak létre, de az adható összeg a kisebb vállalatoknál is elérheti a havi 2 millió forintot. A minisztereknek október végéig kell az érintett szerződését megfelelő módon megváltoztatniuk, és november közepéig kell jelezniük, hogy ez hány embert érintett. A november 15-ei határidő pedig arra enged következtetni, hogy az állami cégek első emberei már idén karácsonykor több pénzt vihetnek haza. Ez a döntés viszont több száz embert érint, aminek a forrásigénye több milliárd forint lehet, amit a miniszterek csak most mérnek majd fel, a hozzájuk tartozó vállalatok alapján. A pontos összeg pedig a cég bevételétől és a foglalkoztatottak számától is függ majd.
Hol van már a 2 milliós bérplafon?
19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is. (Orbán Viktor az Országgyűlésben, 2010. 06.08.)
A miniszterelnök és pártja korábban nagy ellensége volt a
pofátlan kifizetéseknek
a közszférában. Orbán Viktor 2010 nyarán be is jelentette a kétmilliós bérplafont, a kifizetéseket nem tudták érdemben csökkenteni. Így kezdetben senkinek sem volt több a fizetése havi bruttó 2 millió forintnál, viszont akár 80 százalékos prémiumokat is kaptak, így a fizetések bőven 2 millió fölé kerültek, tehát hamar kiderült, hogy az állami cégek igazgatói, vezérigazgatói közül bizony sokan, sokkal többet keresnek a megengedett maximumnál.
A gond az, hogy a versenyszférában még mindig többet lehet keresni, mint az állami vállalatoknál. A bérplafonnak köszönhetően pedig az alapbér alacsonyabb, a prémium pedig magasabb. Ez már csak azért is aggályos, mert a prémiumfizetési rendszerek sajátossága, hogy kevésbé átláthatóak, mivel nem lehet pontosan tudni, hogy az egyes vezetők milyen feltételek teljesülése után mennyi jutalmat, prémiumot kapnak.
A bérplafont nem mindig sikerült betartani
A bérplafon 2010-es bevezetése óta többször is vita alakult ki az ügyben. Idén például Polt Péter legfőbb ügyész feleségének havi 5 milliós fizetése verte ki a biztosítékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik ügyvezető igazgatójaként sikerült összehoznia ezt az összeget, amire a Matolcsy György által vezetett állami monopólium egy közleménnyel reagált, melyben azt fejtegetik, hogy Európában az MNB elnöke és alelnökei a legkevesebbet kereső jegybanki vezetők közt vannak, és a fizetéseik megfelelnek a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásoknak.
