Ahogy azt nálunk is olvashatták, a kormány megszavazta a civiltörvényt - a törvényről itt 
A kormány sunyi módon, a pénteki lelazulás közepén nyújtotta be a civilek elleni törvényjavaslatát 2017. April 07. 19:39 írtunk részletesebben. Már a törvény elfogadása előtt is rengetegen tüntettek ellene, több szervezet is felemelte a szavát - közéjük tartozott a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) is, amelyik most bejelentette: bojkottálni fogja a törvényt.
Mit is takar a civil törvény?
Az elfogadott törvény szerint azoknak a szervezeteknek, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről, három kötelezettsége lesz:
A kötelezettségek megszegése pénzbeli bírsággal, vagy megszüntetéssel járhat.
Mi is a baj a törvénnyel?
Egyrészt listáz, aminek a visszássága nem szorul különösebb magyarázatra.
Másrészt - hála az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának - a külföldről támogatott szervezetek Magyarország-ellenesként könyveli el a közvélemény egy része - tehát megbélyegez, ami egyértelműen ártalmas a szervezetek munkájára.
Emellett a külföldi példákból kiindulva sem kecsegtet a törvény túl sok jóval, hiszen azokban az országokban, ahol hasonló törvényt vezettek be - lásd: Oroszország -, további szigorítások következtek, például korlátozták a szervezetek forrásokhoz való hozzáférését, és az állami szervek munkatársainak engedélyt kellett kérnie az együttműködéshez.
A civiltörvény el fog tűnni?
A jogsértő civiltörvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket
- írja az egyesület a közleményében. Úgy vélik, a már eddig is meglévő szabályok is garantálták az átláthatóságot, a nemzet biztonságát és a pénzmosás elleni fellépést, így a további kötelezettségek csak aránytalan terheket rónak a szervezetekre.A TASZ ezért úgy döntött, magukon fogja bemutatni, hogy a törvény jogsértő, így nem fogják betartani az új előírásokat, így majd valamennyi jogorvoslati lehetőséget ki tudnak meríteni.
Ez a kulcsa annak, hogy a megbélyegző civiltörvény elbukjon, és ezzel az összes érintett szervezet megfélemlítés nélkül végezhesse tovább a munkáját.
A TASZ a döntését szimbolikus üzenetnek tekinti.
Ez egy polgári engedetlenségi akció. Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha valaki szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet.
Mint írják, a civiltörvény is a független hangok elnyomásáról szól. Ők pedig minden jogérvényesítési lehetőséget ki fognak használni, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is elmennek.
A szervezet úgy gondolja, hogy a civiltörvény el fog tűnni, hiszen európai uniós normákat is sért, amit az Európai Parlament már a május 17-én elfogadott határozatában is leírt. Ebben arra kérik a magyar kormányt, hogy vonják vissza a most megszavazott javaslatot.
Emellett határozat kimondja, hogy a Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékeket, tehát a jogbiztonságot, a demokráciát és az alapvető jogokat is sérti, Nils Muiznieks, az Emberi Jogok Biztosa is arra kérte az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot.
A magyar civilek elleni előre kitervelt, aljas támadásról beszél az Amnesty Internatinal
A kormány megpróbálta azzal igazolni a törvényjavaslatot, hogy azzal valójában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen küzd- írja közleményében az Amnesty Internatinal. A törvény azonban a valóságban azokat a szervezeteket veszi célba, akik a jogállamiság, a szegény emberek, beteg gyerekek, menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogait védik, és olyan hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valójában az államnak kellene.
Álságos az az érvelés, hogy a törvény a civil szervezetek átláthatóságát szolgálja, hiszen ezek a szervezetek már most is a törvényeknek megfelelően működnek, és évente nyilvánosan beszámolnak a bevételeikről és a kiadásaikról. A valódi cél a szervezetek lejáratása és a munkájuk hiteltelenítése a magyar társadalom szemében
- mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
A ma elfogadott törvény a magyar civilek elleni támadássorozat legújabb állomása, amelynek célkeresztjében – hasonlóan az orosz külföldi ügynök törvényhez - a még meglévő független kritikus hangok állnak. A kormány nem akar mást, mint aláásni a szervezetek munkáját és ellenséget csinálni belőlük.
A törvény a támogatás forrása alapján hátrányosan megkülönböztet szervezeteket, és további szükségtelen adminisztratív terheket ró rájuk. A szervezeteknek már így is törvényes kötelessége évente beszámolni a külföldi támogatásaikról, amelyek valódiságát a hatóságok bármikor ellenőrizhetik. Ugyanennek a kormánynak a javaslatára fogadta el az Országgyűlés 2011-ben azt az átfogó törvényt, amely az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében részletes jelentéstételi kötelezettséget ír elő a szervezetek számára.
Mivel a törvény csak bizonyos civil szervezetekre vonatkozik, nagy valószínűséggel ellentétes az uniós egyenlő bánásmód követelményével, és sérti az egyesülési szabadságot, különösen a külföldi és nemzetközi források megszerzéséhez és felhasználásához való jogot. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget az új előírásoknak, először figyelmeztetéssel, majd pénzbüntetéssel és végül akár feloszlatással néznek szembe.
Tegyük egyértelművé: a ma elfogadott törvény egy durva és előre kitervelt támadás a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, illetve a legalapvetőbb közös európai értékeink ellen.
- mondta Iván Júlia.
