Ilyen csapnivaló népszaporulat mellett Európának létkérdés a menekültek integrációja. A jelenlegi viszonyok mellett néhány évtizeden belül a nyugdíjrendszerekkel és a költségvetésekkel is komoly gondok lehetnek Európa szerte. Erre lehet megoldás a komoly gazdasági potenciállal rendelkező migránsok.
A xenofóbia térhódítása az Európai Unió tagállamaiban és hazánkban is egyre jelentősebb, például Svédországban augusztusra a legtámogatottabb politikai erő a bevándorlóellenes és nem utolsó sorban neonáci Svéd Demokraták lett, mindezt úgy, hogy Svédország az EU második legtöbb menedékkérelmet jóváhagyó országa volt, a befogadási arányuk még Németországét is lekörözte.
Európa vezetőinek tehát oda kell figyelni a szélsőjobbos térnyerésre miközben a menekültválságot igyekeznek menedzselni. Egy tavalyi felmérés szerint az EU lakossága hajlamos negatívan viszonyulni a menekültekhez, a megkérdezettek 57 százaléka elutasító a bevándorlókkal szemben, és ha lehet, Magyarországon még egy fokkal rosszabb a helyzet, nálunk 67 százalék ez az arány.
Tehát, Európa vezetőinek ilyen körülmények közt kellene megoldaniuk a második világháború óta legnagyobb menekültválságot, és még a választóikat is meg kellene győzniük arról, hogy igenis szükségük lenne a folyamatos utánpótlásra, például a most érkező bevándorlókra.
A nyugdíjas Európa, a cekkeres néni
Ebben az évszázadban az EU népessége drasztikusan csökkenni fog, és a pocsék termékenységnek köszönhetően még a lakosságfogyás pótlása sem megoldott. Az ezzel járó problémák pedig már pár évtized múlva megjelenhetnek, vagyis az aktív keresőréteg összezsugorodik és megnő a nyugdíjasok aránya, akiket egyre keveseb termelő embernek kell majd eltartania.
Most Európa lakosság 505 millióra tehető, és ha megállna a bevándorlás ez a szám, 2050-ben 465 millióra, 2100-ra pedig 378 millióra csökkenne, ergo migránsok nélkül közel száz év alatt a lakossága negyedét bukja el. Ez alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat, valamint nagyobb elvonásokat (adóterheket például) jelent, ami a jólét csökkenéséhez – majd megszűnéséhez – illetve billegő költségvetésekhez vezet.
A népességfogyás hazánkat is súlyosan érinti, tehát utánpótlásra nekünk is szükségünk lenne. Most még közel 10 millió az ország lakossága, de ez 2100-ra négymillió alá csökkenhet, mindezt úgy, hogy nyugdíjasok tömegét kellene egy rendkívül szűk termelő rétegnek eltartania. Ehhez képest a menekültek csak akkor maradnak nálunk, ha elfogják őket...
Akkor most gond, vagy nem gond a menekültválság?
Elvitathatatlan, hogy több évtizedes csúcsokat dönt az Európába érkező menekültek száma, és még megjósolni sem lehet, hogy hányan fognak még érkezni a jelenlegi, illetve az ezt követő hullámokban. Tavaly 570 ezer menedékkérő volt az ENSZ menekültügyi szervezete szerint, ez 44 százalékkal több a 2013-as adatnál, és az uniós határrendészet adatai alapján jó eséllyel idén a tavalyi szám akár meg is háromszorozódhat.
Viszont az unió lakossága elég nagy, és ehhez mérten néhány év alatt plusz 2 millió menedékkérő önmagában nem túl sok. Az EU-ra még így sem hárul akkora teher, mint a háborús konfliktusok környékén lévő országokra, ahol milliószámra fogadják be a migránsokat. Idén az EU-ba közel 1,5 millió bevándorló érkezhet, vagyis 1000 lakosból mindössze 3 lesz menekült, ehhez képest a 75 millió lakosú Törökországban 1,9 millióan, a 4,6 milliós Libanonban pedig 1,1 millióan érkeztek, ez utóbbi már a népessége negyedét kitevő tömeget fogadott be, itt 1000 helyi lakosra 246 migráns jut.
Ha európai viszonylatban szeretnénk bemutatni a libanoni helyzetet, az nagyjából olyan lenne, mintha most Magyarországon 2,5 millióan kérnének menekült státuszt. Jelenleg a fő cél Németország, ahol tavaly 1000 lakosra 6 menedékkérő jutott és összesen 455 ezer volt, idén már több migránsra, 800 ezer menekültre számítanak, így az arányszám 1000/10 lesz. De ez a szám hamar csökkenhet, hiszen a németek terve az, hogy hamar visszaküldik a Balkánról érkező koszovói, albániai és szerbiai menedékkérőket – ez nagyjából 40 százalékkal csökkentheti a migránsok számát.
Magyarországnak csak a tranzitországok sorsa jutott, de ezzel is csak nehezen tud megbirkózni. Jelen helyzetben csak az áthaladó menekültekkel kellene foglalkoznunk. 2015 első félévében 67 ezer menedékkérőt regisztráltak hazánkban, és ebből csak 42 ezer volt Európán kívüli, jobbára afgán, szíriai és iraki, a többiek Koszovóból érkeztek, és ebből a tömegből is csak 300 kapott menekült, vagy oltalmazott státuszt, míg a többiek továbbmentek nyugatra.
A német acél rugalmasabb, mint a magyar puli
A menekültek többsége Németországba akar eljutni, így rájuk hárul a legnagyobb teher, hiszen az oda érkező migránsokról gondoskodni kell, ami komoly költségekkel jár, amit az is mutat, hogy a német munkaügyi minisztérium már most 1,8 – 3,3 milliárd eurós többletkiadással számol. A németek átlag napi 50 eurót költenek egy bevándorlóra, ami évi 18 ezer eurót (5,5 millió forint) jelent. Ezen felül jönnek az olyan kiadások, mint az orvosi ellátás és a szociális segélyek, ami egy két kisgyerekes, négyfős menekült család esetében 432 – 1120 euró havonta élelmiszerre és ruházkodásra, valamint 1254 euró lakhatásra és fűtésre.
Németország hiába a világ egyik legfejlettebb gazdasága, nekik is érdekük, hogy minél gyorsabban csökkentsék a költségeket, így azt tervezik, hogy az eddiginél gyorsabban hazaküldik a nem háborús övezetekből, például a Balkánról érkező menedékkérőket, de közben a szabályokon is jelentősen lazítanak, így a lehető leggyorsabban beengedik a szakmával rendelkező menekülteket a munkaerőpiacra, míg a szakmával nem rendelkező fiatalokat szakképzési programokban résztvevő cégekhez küldik.
Ezt a német szakmai szervezetek is támogatják, mert számolnak az ország elöregedésével, és azzal, hogy a második világháború után született, most nyugdíjba menő generációkat is el kell tartania valakinek, annak ellenére, hogy a bevándorlók átlagos végzettsége alacsonyabb a német átlagnál, igaz, a bevándorlók közt rengeteg a fiatal, 54 százalékuk 25 évesnél fiatalabb. Ebből is látszik, hogy Németország igyekszik rugalmasan kezelni a menekültválságot, míg Magyarország csak a bevándorlóellenes kommunikációig jutott.
Jelentős gazdasági potenciál
A Világbank egy érdekes gondolatkísérletben vezette le, hogy ha egy új országba összeterelnénk a fejlődő országokból érkező menekültek, akkor a jövedelmük alapján a világ 6. legnagyobb gazdasága lennének, a megtakarításuk évente 500 milliárd dollár, a jövedelmük pedig 2,6 ezermilliárd dollár lenne. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az elmúlt 10 évben a bevándorlásnak köszönhető volt az, hogy a munkaerő-kínálat 70 százalékkal nőtt, mivel a migránsok jelentős mértékben növelik a munkavállalási korú lakosság arányát, és ezzel együtt a munkaerőpiacok is rugalmasabb lettek. Emellett a bevándorlók az OECD-országokban több adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek be, mint amekkora juttatást az ellátórendszertől kapnak, illetve a munkavállalásnál ugyanazért a fizetésért nagyobb erőfeszítést képesek tenni.
Ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben, hiszen bőven akad még tennivaló, de a rossz termékenységi mutatók mellett a elöregedés hamarosan súlyos károkat okozhat az európai gazdaságokban, aminek egyik ellenszere a bevándorlók integrációja lehet.
Adatok forrása: hvg.hu
Címlapkép: Mohai Balázs/MTI.
