Az ipari termelés 3,2 százalékkal csökkent októberben, a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában viszont nőtt a kibocsátás. De az autó- és akkugyárak sem tudták megállítani a magyar ipar lejtmenetét.
Az idén októberben az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak többségében visszaesést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. szeptemberinél 0,6 százalékkal kisebb volt.
Az ipari export volumene októberben 1,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele viszont 3,6, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 3,0 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal visszaesett, a feldolgozóiparé azonban 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,0, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 23 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 11,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,9 százalékkal bővült.
A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 38 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 30 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a leginkább, 17,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 4,9, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24 százalékkal esett vissza.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés nőtt, a kivitel csökkent. Mindössze három alágazatban emelkedett a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a növényi, állati olaj gyártásában.
A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi hét alágazatban 0,9 és 24 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 12,0 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az előző havi növekedéssel szemben az 5 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében visszaesést mért a KSH.
Az ipari termelés Pest régióban (8,6 százalékkal), Dél-Alföldön (5,3 százalékkal) és Dél-Dunántúlon (5,1 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,0 és 12,5 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon – összegezte a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 7,1 százalékkal kisebb volt a 2022. októberinél. Az új belföldi rendelések 2,5, az új exportrendelések 7,9 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány október végén 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Január-októberben az ipari termelés 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,1, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 15,7 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,7 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi háromban 6,4 és 15,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 11,2 százalékkal bővült – jelentette a KSH.
