- Hogyan érdemes karácsony előtt böjtölni? Amikor az ünnepi bevásárlás körül forog minden, és a házasszony azon töpreng, mi legyen a szentesti menü?
- Az advent „várakozást” jelent, várjuk a fény születését. Ehhez megtisztulás kell. Testi böjtre a húsvét előtti negyven napos nagyböjti időszak alkalmas. Az én olvasatomban az adventre való készülődés másról szól, arról, hogy az elménket tehermentesítsük. Vessünk számot az elmúlt évi történésekkel, tisztítsuk meg az elménket a felgyülemlett érzésektől. Arról, hogy ami egész évben bennünk lerakódik, azokat az érzéseket és gondolatokat próbáljuk lebontani.
- Üljünk le egy papírral a kézben, és írjuk fel, mi minden történt velünk?
- Elég, ha végiggondolod az évedet. Mi történt veled télen, hogyan élted meg a tavaszod és a nyarad, miben lettél lelkileg gazdagabb ősszel és télen. Mert hiszem azt, hogy az élet folyamatos fejlődés, nincs visszalépés. De ahhoz, hogy ezt érzékeljük, tudni kell megállni, és észrevenni, hogy gazdagabb lettél. Ha nem állsz meg, nem ülsz le egy pillanatra, akkor a napi csodák is észrevétlenül mennek el melletted. – Egyszóval én karácsony előtt végiggondolom azt, hogy ebben az évben miben fejlődtem.
Amikor számba vesszük a fejlődésünk lépéseit, nem elég csupán felsorolni azokat, hanem tudatosítanunk is kell, hogy ez így jó. A Biblia szerint Isten, amikor teremtette a Földet, minden teremtés után megpihent, és megállapította, hogy amit létrehozott, az jó. Nem véletlenül. Nekünk is így kell cselekednünk.
- Viszont hajlamosak vagyunk arra, hogy ami jó, azt észre sem vesszük és természetesnek fogjuk fel. Csak a rossz dolgokat könyveljük el magunkban…
- Ezért is mondják a bölcsek, hogy aki az elégedettséget eléri, az a teljes boldogságot éri el. Abszolút így van, nem vagyunk elégedettek, közben pedig a boldogság kellékeit gyűjtjük magunk köré, mániákusan ragaszkodunk hozzájuk. Úgy gondoljuk, ha majd a harmadik autónk is meglesz, ha átköltözünk nagyobb lakásba, akkor majd boldogok leszünk. Csak közben átrobog rajtunk az élet, és mi elfelejtetjük élvezni azt. Ahhoz, hogy meg tudjuk érni a boldogságot, vissza kell fejteni magunkban a kellékeit. Helyére kell tenni a gondolatainkat. Az advent pont erről szól: leteszem, nem keresem, nem hajtom… Lenyugszom, előbányászom magamból azt, ami a mélyben van, ami állandó és örök: a szeretetem.
Emlékszem, amikor gyerek voltam, és készültünk a karácsonyra, arra a pillanatra, amikor beléptünk a szobába, amikor körbeálltuk a fát, megfogtuk egymás kezét és a csendben a csoda megszületett. Tapinthatóan jelen volt egy rezgés, a boldogság és a szeretet, amelyre vágytunk. Amikor aztán kibontottuk az ajándékokat, a papírzörgéstől elillant. A nagypapám nagyon jól tudta ezt csinálni, leült és csak volt, mosolygott, nyüzsgött körülötte a család, ő pedig élvezte a belső csendjét.
Ahhoz, hogy ezt a pillanatot elkapd, ahhoz kell megtisztítanod az elmédet. Mert a nagy pillanatok belevésődnek, belefényképeződnek a lelkedbe. Ilyen pillanatnak kell lennie a karácsony estének, amikor a „fény” benned újjászületik.
- A böjt kapcsán leginkább arról hallani, mit fogyasszunk, mit ne, milyen csoda lé-böjtökkel tisztíthatjuk meg testi valónkat. Milyen a jó böjt?
- Míg a húsvét a fizikai tisztulással kezdődik, addig az adventbe, mivel téli időszakban járunk, fizikai böjtöt csak mérsékelten szoktak alkalmazni, például visszaveszik a húsfogyasztást. Léböjtöt mínusz tizenöt fokban tehát nem csinálunk. Helyette kell a mentális tisztulásra helyezni a hangsúlyt.
A böjt akkor böjt, ha belülről jön, nem kell akaratosan visszatartani az evést, mert az erőszak csak erőszakot szül. Ugyanígy a mentális böjt, ha magunkra erőszakoljuk, megbosszulja magát. Neked kell rájönnöd arra, hogy eddig és nem tovább, és belátnod, muszáj néha az elmédben is a delete-et megnyomni.
Nem véletlen, hogy nagyon sok családban Karácsony este mindenki mindenkivel összeveszik. Ha ahelyett, hogy az Adventben az elménket és lelkünket készítenénk fel a fény születésére, az ünnep külsőségeivel foglalkozunk, ezzel is tovább stresszeljük magunkat. Mentálisan végképp lefáradunk.
- Ne gondolkodjunk?
- Azt szoktam mondani, az elme akkor böjtöl, ha megvonjuk tőle a gondolatok áradatát. Ezt úgy tudjuk csinálni, ha koncentrációs gyakorlatokat végzünk, tehát „egyhegyűsítjük” az elménk, például egy gyertyalángot nézünk, ismételgetünk egy mantrát. Ez nem spirituális maszlag, mert tény, tele az ember feje mindenféle információval. Le kell tisztítani, és erre remek koncentrációs technikák vannak.
Az a baj, hogy iskolában nem tanítják az elme megfigyelését és a helyes gondolkodás tanait. Hiányzik a filozófia. Ha ismernénk és értenénk a nagy gondolkodók tanításait, kevesebb lenne a mentálisan beteg ember. Bölcsességeik által jobban megértenénk a világ természetét és tendenciáit. Nem akadnánk fenn mindenen. Aki olvas Arisztotelészt, nem akad fenn például azon, hogy a társadalom és a demokrácia nem igazságos, mert tudja, természetétől fogva nem lehet az. Ahogy a skorpión sem kérjük számon, miért csíp…
- Milyen a jó karácsonyi ajándék?
- Nekem egyszer valaki azt mondta, hogy ő sohasem gondolta, hogy én ilyen is tudok lenni, és ez neki mekkora élmény volt. – Ez is ajándék. Ha például megnyílsz valaki előtt, és csinálsz valami olyat, amivel sikerül meglepned. Például megölelsz egy embert úgy, hogy nem te öleled, hanem maga az ölelés a fontos. Próbáld ki, biztos lehetsz benne, hogy nem fogja elfelejteni. De lehet csupán egy eltalált gesztus, amire a másik vágyik, de lehet fizikai segítség is, összeszeded például helyette a szemetet, kiviszed a rossz tévéjét. Alapjában véve mindenki ugyanarra vágyik, figyelemre és szeretetre. Add meg, és mutasd ki!
