Az egészségre ártalmas azbesztszálak - mint a levegő munkacsoport anyagában is látható - olyan mesterséges termékekből kerülnek a levegőbe ahol az ember apróra darálta a természetes kőzetet, a kőzetet alkotó ásványokat. Természetes előfordulásukban véleményem szerint minimális esély van arra, hogy apró szálak kerüljenek a levegőbe - írta lapunknak küldött levelében Horváthné Korom Zita geológus, az Írottkő Naturparkért Egyesület zöld csoportjának vezetője.
A szakember pénteki cikkünkre 
Mérgező azbeszt Bozsokon? A polgármester szerint semmi ilyen nincs a faluban January 30. 10:36 reagált, amiben beszámoltunk a Greenpeace jelentésről. A jelentés szerint Burgenland több településén és a Vas megyei Bozsok egy parkolójában azbesztszennyezést tártak fel, szerintük a szennyezés komoly veszélyt jelent a lakosságra.
A szerpentinitnek mi köze az azbeszthez?
Péntek délelőtt a helyszínen azonban nem találtunk olyan, öklömnyi ásványdarabokat, amelyeket a jelentés említ, a helyiek sem tudtak azbesztszennyezésről.
Cikkünk megjelenése után Horváthné Korom Zita geológus azt írta, az említett bozsoki parkolót nem bazalttal burkolták, hanem a szerpentinit nevű kőzettel. Ezt az anyagot szinte mindenhol használják a Nyugat-Dunántúlon lévő útjavításoknál, mert az ausztriai bányákból olcsóbban beszerezhető, és közel van. Sötétzöldes, szinte feketés színéről könnyen felismerhető.
A kőzetek ásványokból állnak, amelyek sokszor nem különíthetők el, csak műszeres anyagvizsgálattal. A szerpentinit között lehetnek olyan darabok, melyek szálasabbak, más ásványi összetevővel. Ezekben lehetnek olyan ásványok, ásványcsoportok, melyek elnevezésében benne van az azbeszt szó pl. krizotil azbeszt. Ilyen darabokat vizsgálhattak meg az általam egyébként nagyra becsült GreenPeace munkatársai. Ezek természetes előfordulásúak, nagyobb méretűek és természetes körülmények között nem könnyen aprózódnak. Nem nevezhetők a szó szoros értelmében mérgezőnek, de az ember szervezetébe jutva hosszú távon jelenthetnek egészségügyi kockázatot - írta a geológus.
Húsz éve pánik tört ki egy faluban
Horváthné Korom Zita felhívta a figyelmünket Weiszburg Tamás és Tóth Erzsébet: Környezeti ásványtan című, 2011-ben megjelent könyvére, amelyben egy 2006-os nyugat-dunántúli esetet írnak le, amely ugyanúgy a szerpentinites útburkoláshoz kötődik.
2006-ban a nyugati határ mellett egy kis faluban a közeli ausztriai szerpentinit bányából hozattak zúzott követ az útfelújításhoz. A nem túl bizalomgerjesztő kinézetű anyag bizalmatlanságot ébresztett a lakosságban. Két héttel később - ami túl rövid idő az azbesztmérgezés tüneteinek kialakulásához - elpusztult egy macska a faluban.
Egy általános laborban bevizsgáltatták a kőzetet, a vizsgálat 43 százalék krizotil, azaz fehér azbesztet, valamint magas nehézfémtartalmat mutatott ki, ami lakossági hisztériához vezetett.
Fontosak a pontos hatósági vizsgálatok
Egy újabb ásványtani vizsgálat aztán megállapította, hogy a 43 százalék krizotil valójában nem szálas szerpentinásvány. A nehézfémtartalom pedig kötött formában, az élőlények számára nem felvehető módon van jelen. A jelentés azt is megjegyezte, hogy a természetes szerpentinit kőzetre városok és falvak százai épültek az Alpokban, minden különösebb környezeti kockázat nélkül.
A kapott adatok megnyugtatták a lakosságot és az önkormányzatot, de a könyv szerzői azért megjegyzik, hogy szerpentinásványok esetében nem kerülhető meg a pontos beazonosítás, mert csak így mérhető fel a valós azbesztkockázat.
Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a Greenpeace jelentése valós veszélyről számol be. A Greenpeace jelentése alapján a Vas Vármegyei Kormányhivatal illetékes hatóságai vizsgálatot indítottak, már a múlt héten kértünk információkat a vizsgálat eredményéről, választ eddig nem kaptunk. Amint többet tudunk, azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
