Nem biztos, hogy azt kapták a szervezők Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár előadásából Szombathelyen, amit szerettek volna hallani. A globalizációt erősen kritizáló tudóst a Polgári Egyesület hívta meg, ennek a szervezetnek nagyon sok fideszes tagja van, az előadás moderátora Horváth Csaba, egykori városi képviselő volt. De ott láttuk Ágh Ernő, fideszes képviselőt és Koczka Tibor, alpolgármestert is.
A GDP nem pontos és hiányos
Csath Magdolnáról köztudott, hogy a jobboldalhoz vonzódik, tagja a Professzorok Batthyány Körének, sőt, 2002-ben a MIÉP képviselőjelöltje volt. Előadása elején ki is jelentette, hogy nem politikus, hanem közgazdász, nem politizálni, hanem elemezni jött.
Sok grafikonnal, számmal, adattal színezett előadását valóban a tényekre építette fel, főként a tendenciákra alapozott. A egész előadást, persze, nem tudjuk részletezni, de a legfontosabb gondolatokat megpróbáljuk.
Néhány alapfogalommal kezdett, mi is azt tesszük. A GDP nem a legjobb adat egy ország megítélésére, mert nem pontos és hiányos. Nem pontos, mert abban benne van az itt működő külföldi tulajdonú cégek termelése is, pedig ezeknek a profitja nem itt csapódik le. Nincs benne a külföldön működő magyar cégek termelése, pedig ők hazahozzák a profitot.
Nem igaz, hogy túl sok a diplomás
]Magyarország makrogazdasági mutatói most jók, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Figyelembe kell venni a társadalmi haladást is, ami összetett fogalom, és sokszor ellentétes a GDP értékével. A társadalmi haladás azt jelenti, mennyire lehet jól élni az országban, milyenek az állami ellátások, van-e mód tanulni, előbbre lépni.
Lehet úgy magas egy ország GDP-je, hogy a társadalmi haladás alacsony. Ez gazdasági lemaradást és politikai bizonytalanságot okoz, egyébként az alacsony hozzáadott értéken termelő országokra is jellemző. Magyarország összeszerelő ország, ahol szépen nő a GDP, de minden téren el vagyunk maradva az európai országoktól.
Alacsonyak a bérek, magas az agyelszívás, alacsonyak a képzettségi mutatók. A professzor kijelentette, nem igaz, hogy túltermelés van diplomásokból, a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve messze el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától. Magyarország ipara az autógyártásra alapoz, az összeszerelő-üzemekben fegyelmet, erőt követelnek meg, nem tudást, ott a tudás olykor zavaró tényező.
Kalapácsemberek
- ezt a fogalmat használta az előadó.Állandó harc helyett együttműködés
Az is fontos, hogy a megtermelt GDP-t mire költik. A társadalmi haladáshoz szükség van a minőségi oktatásra, egészségügyre és élhető környezetre. És éppen az utóbbiak azok, amelyeket a 2010 utáni megszorítások érintettek, mert igenis, voltak megszorítások.
Eközben egy dologban vagyunk a világszínvonal közelében, tudományos kutatóink nagyon jól teljesítenek. De hiába a tudásuk, a kreativitásuk, ha nem tudják a terveiket végrehajtani. Míg az innovációban 144 országot vizsgálva a 127. helyen vagyunk, a tudományban a 27. helyen. Csak nem tud érvényesülni a tudás.
Csath Magdolna ellentétpárokat is felállított, kezdve azzal, hogy munkaalapú társadalom helyett tudásalapú társadalom kellene. Keményen dolgozó kisemberek helyett okosan dolgozó emberek, összeszerelés helyett magas hozzáadott értékű munka, multicégek helyett hazai cégek, kalapácsemberek helyett átfogó tudású emberek, állandó harc helyett együttműködés.
A duális szakképzés egy rémálom
Kijelentette azt is, hogy a duális szakképzés (ezt vezetik be most Szombathelyen is) egy rémálom. A diákok nem kapnak megfelelő oktatást, az egésznek az a lényege, hogy a nagy együttműködő cégek olcsó munkaerőt kapjanak az ott dolgozó diákokkal.
Kitért a népességi adatokra is, azzal, hogy a közelmúltban az állami rádió és a tévé többször is azt harsogta, hogy 2015 első két hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a születések száma, és ez milyen pozitív adat. De nem szóltak arról, hogy közben a halálozások száma 18 százalékkal nőtt. Csath Magdolna szerint biztosan van összefüggés a népességfogyás és az ország állapota között.A végén egy mondattal zárta:
Nincsenek sikertelen országok, csak rosszul vezetettek vannak.
A valós adatokról
Horváth Csaba, mint moderátor, láthatóan menteni akarta a helyzetet. Kijelentette, eddig negatívumokról hallottunk, de nagyon sok pozitívum is történt 2010 óta, a kormány nagyon sok okos döntést hozott, és ezekről kérdezte az előadót.
Az előadó azzal kezdte a választ, hogy ő nem kormánykritikát mondott, hanem a valós adatokat elemezte. Az tény, hogy most jók a makrogazdasági adatok, nő a GDP, de még mindig nem érte el a gazdasági válság előtti szintet. Jó a költségvetési hiány is, hiszen 3 százalék alatt van, de ennek ára volt, épp azoktól a területekről vontak el pénzt, amelyek a társadalmi haladás fejlődését szolgálják.
Voltak megszorítások az oktatásban, az egészségügyben, ezzel el akarta kerülni a kormány, hogy megint az unió szégyenpadjára kerüljünk. Az államadósság is csökkent, de a gyenge forint nem tesz jót ennek, és sok másnak sem. Egyedül az exportunknak kedvező, az meg megint csak a multikat segíti.
Csökkent a munkanélküliség is, az országos átlag most 7 százalék. De ezt úgy érték el, hogy ebbe beleszámolják a külföldi munkavállalókat és a közmunkásokat is. Eközben hatalmasak a területi egyenlőtlenségek, Pest megyét hozta példának, van, ahol alig mérhető a munkanélküliség, nem sokkal arrébb viszont több mint 20 százalék.
Az irányt jobban be kellene lőni
- fejezte be.Csath Magdolna
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet 1966-ban végezte el. 1967-68-ban alkalmazott matematikát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1972-73-ban elvégezte a London Business School (Anglia) MBA-programját. 1996-tól habilitált doktor gazdálkodástudományból a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A közgazdaságtudomány doktora fokozatot az MTA-nál szerezte 1991-ben.
Öt évig az USA-ban, egy évig Nagy-Britanniában volt egyetemi tanár. A szociális piacgazdaság híve. Véleménye szerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember a gazdaságért. Ezért határozottan ellenzi a liberális, monetarista gazdaságpolitikát. Különösen foglalkoztatja a magyar gazdaság tudásra, műszaki fejlesztésre, emberre építő fejlesztésének lehetősége. Több mint 100 publikációja jelent meg itthon és külföldön. Angolul és németül beszél. Jelenleg a Kodolányi János Főiskola tanára.
2002-ben az országgyűlési választásokon a MIÉP jelöltjeként indult. Tagja a Professzorok Batthyány Körének, a "100-ak tanácsának" és a "Trianon Társaság"-nak, továbbá a J. Mander és D. C. Korten által vezetett "International Forum on Globalization" /USA/ nevű szervezetnek. Több könyvet írt, köztük a " Kiút a globalizációs zsákutcából" címűt. A Nemzeti Keresztényszociális Fórum alelnöke.
Forrás: Wikipedia
