Még teljesen be sem vezették, néhány napja azonban – Kósa Lajos fideszes frakcióvezető és Szatmáry Kristóf államtitkár javaslatára – már meg is szüntették a nappalis egyetemisták és diákok pénzkereső munkája után járó szabadságot - írja a 24.hu.
Nyáron lett volna igazán értelme, de a törvény nem érte meg a nyarat
Májusban, nagy hírverés mellett változtatták meg a diákmunka szabályait, a diákmunka kikerült a munka törvénykönyve hatálya alól, a szabályozást teljes egészében áttették a szövetkezeti törvénybe. A módosítást a fizetett szabadság bevezetésével reklámozták, ennek értelmében január 1-től minden munkában töltött 13 nap után járt volna egy nap szabadság. Így egy nyári, negyven napos munka után is három nap fizetett szabadság járt volna, de a törvény nem érte meg a nyarat.
A pozitív hírverések azt hangsúlyozták, hogy így a diákok magasabb jövedelemhez tudnak jutni a szabadság révén, mert ha nem veszik a szabadságot, azt a megbízónak ki kell fizetnie.
Az iskolaszövetkezetek megrendelői azonban értetlenül fogadták a döntést, hiszen soha nem kaptak ezen jogviszonyban szabadságot a diákok, amióta csak létezik ez a szolgáltatás. Felháborodtak azon is, hogy a diákok a szabadságmegváltás összegével indokolatlanul drágult az iskolaszövetkezeti szolgáltatás. Szerintük az időközben meghozott 15 százalékos minimálbér-emelés és 5 százalékos munkáltatói adócsökkentés végül teljesen versenyképtelenné tette volna a diákszövetkezeteket.
A megrendelők nem örültek, a Fidesz el is törölte
A DiákÉSZ alelnöke, Simon Balázs a 24.hu kérdésére azt mondta, ők már a szabadság bevezetése előtt is jelezték aggályaikat, hogy a bevezetés csökkenteni fogja a diákok munkalehetőségeit.
Simon szerint egy brüsszeli kötelezettségszegési eljárás állt a döntés mögött. Az EU álláspontja szerint fizetetté kellett tenni a szabadságot a diákok számára, mert a korábbi magyar szabályozás ezt a jogviszonyt atipikus munkaviszonyként szabályozta. Ha pedig munkaviszony, akkor az EU szabályai szerint ez jár.
A fideszes törvénymódosítás indoklása szerint a nappalis hallgatók az iskolaszövetkezetben nem munkaviszonyban dolgoznak, hanem „sajátos külső szolgáltatás nyújtására irányuló” jogviszonyban, „főállásuk” pedig az iskola, így lényegében amúgy is csak szabadidejük terhére vállalhatnak bármiféle pénzkereső tevékenységet, ezért nem jár nekik a szabadság.
A módosítással csak azoknak, az elenyésző hányadot jelentő iskolaszövetkezeti fiataloknak hagyták meg ezt a lehetőséget, akik nem járnak oktatási intézménybe.
