Szerda délelőtt együttműködési megállapodást írt alá a Szombathelyi Egyházmegye és a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet a Püspöki Palota konferenciatermében. Az egyezményt dr. Veres András megyéspüspök, és Tóth Tamás Tibor, a büntetés-végrehajtási intézet dandártábornoka és parancsnoka szignózta.
2000-ben már született egy egyezség, és tulajdonképpen ennek a megújítása az új dokumentum. Benne lerögzítették, hogy a börtönlelkészek főállásban végezhetik a munkájukat, amit eddig is nagy hatékonysággal folytattak. Az büntetőintézetben egyébként kápolna is van, amit tavaly áldott megy a megyéspüspök.
Mindkét fél szerint rendkívül nagy szükségük van a raboknak a lelki támaszra, amit a vallás nyújt. A börtön már nem az a zárt világ, ami régen volt, szükség van a civil szervezetekre, a támogatásokra, és az egyház útmutatására. Sok rab szorul hetente lelki gondozásra, de vannak olyanok is, akikkel naponta kell foglalkozni.
A börtönbe kerülés után szinte mindenki megküzd az indentitásuk elvesztésének terhével. Gondoljunk csak bele, hogy milyen nagy törés egy ember életében, ha például elveszíti a munkahelyét! Veres András hozzáfűzte, hogy a raboknak nehezebb ezzel megküzdeni, zárt társadalomban élnek, elveszítik a szabadságukat, és szinte alig kommunikálhatnak a szeretteikkel. Sokukban felmerül az érzés, hogy ők nem érnek semmit, főleg ha ők tehetnek arról, hogy hova kerültek.
Dr. Stift Zoltán, börtönlelkész szerint ilyenkor jön képbe a vallás. Hatalmas megkönnyebbülés a raboknak, amikor realizálódik bennük, hogy, ha másoknak nem is, az Istennek sokat érnek. Elmesélte, hogy reggel hamvazkodással egybekötött misét tartottak a börtön kápolnájában, amin megjelent több, mint két tucat férfi. Ez a szám még egy "kinti" istentiszteleten is jelentősnek számít.
Hozzátette, hogy a húsvéti időszak a bűnbocsánatra való felhívás ideje. Ilyenkor fontos a rabok számára, hogy emlékeztessék rá őket, hogy Isten irgalmának és szeretetének az elfogadása az első lépés a bűnbocsánat felé.
Tóth Tamás megjegyezte, hogy a rabok nem bíznak a börtönőrökben, sokkal szívesebben beszélgetnek civilekkel, vagy az egyház tagjaival. Az ő munkájuk jelentősen hozzájárul a börtönlakók a társadalomba való re-integrálásában, hiszen rengeteget jelent számukra, hogy nem veszítik el a kapcsolatot teljesen a külvilággal, és, hogy látják, még így is törődnek velük.
A szombathelyi börtönben jelenleg 1200 fogvatartott van, közülük közel 100-an nők, náluk még magasabb az igény az egyházra, és a csoportos foglalkozásra. Bizonyára nagy megkönnyebbülés számukra, hogy a gyónást nem az interneten keresztül kell elintézniük.
