Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Egykori üzemek nyomában – A Szombathelyi Pamutipari Vállalat, a „Szövőgyár”

Egy hajdan jól működő vállalat, gyár rendszerváltás utáni történetét legalább olyan bonyolult és körülményes nyomon követni, mint amilyen kaotikussá váltak a tulajdonviszonyai. A Szombathelyi Pamutipari Vállalat sorsának mai napig tartó alakulásának kiderítéséhez némi szerencse is kellett.

„Szombathely egyre inkább nagyvárossá válik. Autóbuszain kora reggel rengeteg fiatal nő utazik a szövőgyár felé. Fiatalok és szépek, mint például Vida Margit. Kétszáznegyven kínai szövőgép zakatol ebben az óriási, modern üzemrészben. Vida Margit egymaga húsz gépet kezel. A gépek félautomaták, a befűzésen kívül úgyszólván önmagukat szolgálják ki. Az üzem hőfokát és páratartalmát állandóan ellenőrzik, jórészt ettől függ a szövött anyag minősége. A klímaberendezés télen-nyáron a Földközi-tenger éghajlatának megfelelő párát permetez. A gépsorokat alig huszonegy esztendős művezető ellenőrzi. A szövöde dolgozóinak átlagos életkora is pontosan ennyi, huszonegy esztendő. Az alig féléves üzemrész mellett már a következőnél bábáskodik a gyár főmérnöke, John Ede. Ide épül őszre a fonoda, az ifjú gyár másod szülötte” – Ez az írás az 1950-es évek végén születhetett, amikor kínai gépeket telepítettek a vasúton túli részen, a Szövő utca végén található gyártelepre.

Az élettelen főépület egykori és újabb felirattal
Az élettelen főépület egykori és újabb felirattal
Nyugat.hu

Külföldiek alapították a gyárat

Bécsi és csehországi gyárosok, Doctor Ede és Móric 1899-ben kértek iparengedélyt a Magyar Pamutipar Szombathely névre hallgató gyáruk működéséhez, és 1900 januárjában már be is indították az első szövőgépet. Az eleinte virágzó cég azonban a korszerűtlen géppark és a nem megfelelő irányítás miatt tönkrement. Doctor Móric özvegye a gyárat 1937-ben adta el Teltsch Arnoldnak és Rudó Istvánnak, akik részvénytársaságként működtették a gyárat Szombathelyi Magyar Pamutipari Rt. néven.
Beindult az üzem fejlesztése, amit azonban lassított a második világháború kitörése. A legnagyobb gondot a nyersanyag beszerzése jelentette. A gyárat 1942-ben hadiüzemmé nyilvánították. A második világháború utolsó napjaiban bombatalálat következtében csaknem teljesen megsemmisült.

A romeltakarítás után megkezdődött az újjáépítés

A gyárat 1948-ban állomosították. 1949-től nevét Szombathelyi Pamutipari Nemzeti Vállalatra, 1950-től Szombathelyi Pamutiparra változtatták. Szombathely egyik legjelentősebb üzeme 1978 közepén csatlakozott a szintén szombathelyi Lakástextil Vállalathoz.
Komoly sportélet is folyt itt.
Közismert és népszerű volt a pamutos futballcsapat és a női kézilabda csapat is. Bogdán István tollából 1969-ben megjelent egy könyv „A szombathelyi pamutipar története” címmel, amely a gyár elmúlt húsz évének történetét dolgozta fel, s az előszót a vállalat akkori igazgatója, Czupi János írta.

Gyermekkori emlékek

Az 1980-as évek közepéig néhány száz méterre a gyártól, a Szövő utca egyik sarki házában laktam. Műszakváltás előtt és után hömpölygött a tömeg a környező utcákban. Mivel a szövőgyár – köznyelven így hívták a Szombathelyi Pamutipari Vállalatot - közvetlen közelében volt a MÁV Járműjavító Vállalat is, a vasúti felüljáróhoz vezető kisközben nem kis nehézséget okozott a közlekedés az üzemekbe, a vasútállomásra, vagy a város más részeibe tartó dolgozók sűrűjében.

Új bejárati ajtó régi környezetben
Új bejárati ajtó régi környezetben
Nyugat.hu

A Szövő utca legvégén található MÁV „Hatházakig” közlekedő 6-os számú helyi járatú autóbusz „öntötte ki magából” a munkába vagy onnan hazafelé tartó dolgozókat, zömében nőket. Az 1960-as 1970-es években még alig volt gépjármű-forgalom az utakon, ezért nem kis feltűnést keltettek az anyagokat és készárukat szállító hatalmas teherautók, amelyek gyakran feltűntek a Szövő utcában. Amikor még nem voltak központi gyülekező helyek a május elsejei felvonulásokhoz, gyermekként a sarkon állva néztem, ahogyan a szövőgyári dolgozók rendezett sorokban, zászlókkal, transzparensekkel, léggömbökkel vonulnak végig a Szövő utcán.Politikai felhangoktól mentes szemlélettel nem kis élmény volt. A több száz vidékről bejárón kívül sokan laktak albérletben is a vasúton túli városrészben a gyár dolgozói közül.

A sopronkőhidai börtönbe is beszállítottak

A szombathelyi Kiss Ferencné több mint három évtizedet húzott le a szövőgyárban. Szövőnőként kezdte, aztán szövőipari technikusi végzettséget szerzett és MEÓS, azaz minőségi ellenőr lett. Nyugdíjazása előtti években a készáru-raktárba került, tőle mentek ki az anyagok a megrendelőkhöz.

 A 6-as járat retro táblája
A 6-as járat retro táblája
Nyugat.hu

- Az 1950-es évek végén és a 60-as években nagyjából kétezren dolgoztunk a pamutipari vállalatnál, a létszám a fonoda belépésével jelentősen növekedett – emlékezik a múltra lakótelepi lakásán az egykori szövőnő.
– Először csak a szövöde működött, amelynek volt egy nagy munkaterme és egy kisebb, úgynevezett 120-as terme. Nagy lépés volt a kínai automata gépsorok megérkezése. A dolgozók döntő többsége természetesen szövőnő és fonónő volt, sokan laktak a gyár környékén, s igen sokan jártak be vidékről. A kultúrotthont pedig munkásszállóvá alakították át. Itt működött a régi ebédlő, amely helyett aztán egy tágasabbat, korszerűbbet építettek az üzem területén.
A szövőnőknek minden ledolgozott négy év után egy év nyugdíj-korkedvezmény járt, de az első kettőt csak nyolc év folyamatos ledolgozása után vehették igénybe. Így volt, aki 48 éves korában nyugdíjba mehetett. (A régi rendszerben még 55 év volt a nőknél a nyugdíjkorhatár. megj.) A szövőgépekhez a szálakat előkészítő, úgynevezett felvetőben dolgozókra ez nem vonatkozott.

Gyakoriak voltak a szálszakadások

Azt is megtudtuk, hogy három műszakban fonoda-előkészítő-szövöde volt a munkafolyamat. A szövött anyagot aztán a festődében színekre is festették. A hagyományos vetélőgébből egy szövőnő ötöt kezelt, a korszerű automata gépekből legalább tizet. Gyakoriak voltak a szálszakadások, amikor leállt egy-egy gép. Ez nagyban függött a fonal minőségétől és a felvetőtől is. Egy gyengébb minőségű fonal ötpercenként is elszakadhatott.
A szövödei anyagot és a készárut is külön-külön minősítették. Az üzemnek a múlt rendszerben volt országgyűlési képviselője is, aki ugyanúgy több műszakos szövőnői munkát végzett, mint a többi dolgozó, sőt példát kellett mutatnia. Amíg nem vezették be a "szabad szombatot", szombatonként is több műszakban folyt a termelés, majd később a szabad szombatok egy részét a dolgozók „felajánlásként” kommunista szombatként dolgozták le. Eleinte még csíkos pizsamaanyagot a gyártottak.
Saját szállítókapacitás mellett nagy vasúti konténerekben jutott el a termék a megrendelőkig. Elsősorban a hazai textilipart látták el alapanyaggal, legnagyobb megrendelőjük a Bétex volt, de beszállítottak a sopronkőhidai börtönnek, igényeltek szövetet magánszemélyek és külföldre is jutott.

Igyekeztek törzsgárdát kialakítani

- A legjobban az 1960-as évek végétől az 1970-es évek közepéig ment a vállalatnak. Az biztos, hogy a régi rendszerben a dolgozók ragaszkodtak munkahelyükhöz, és a munkahelyek igyekeztek törzsgárdát kialakítani. Úgymond nyugdíjas munkahelyek voltak, köztük a szövőgyár is. A rendszerváltás után jelentősen visszaesett a termelés, és fokozatosan csökkent a létszám is.
A gyenge fizetés végigkísért a nyugdíjazásomig, ami alacsony nyugdíjjal járt. Húgom is hasonló cipőben járt, pedig a fonodában végzett évtizedekig kemény munkát, műszakonként kilométereket gyalogolva.

Kiss Ferencné megmutatja munkakönyvét, ami arról árulkodik, hogy 1958-ban kezdett dolgozni a Szombathelyi Pamutipari Vállalatnál és 1992-ben ment nyugdíjba, hivatalosan a Lakástextil Vállalat dolgozójaként. Elismerései között volt Kiváló Dolgozó kitüntetés is.

A gyárterületen legfeljebb nosztalgiázni lehet

A már alaposan megkopott Szövő utcai többszintes főépület meglehetősen élettelen. Néhány ablakon régi függönyök, a legtöbb azonban piszkosan, csupaszon jelzi, hogy az egykor élettel teli helyiségek lakatlanok. A bejárás szabad, a sorompóval ellátott kapu mellett felirat, miszerint telephelyek, irodák, raktárak, műhelyek eladók. A gyárterületen legfeljebb nosztalgiázni lehet. A teljes lepusztulástól az mentheti meg, hogy az itt működő vállalkozások saját birodalmukat igyekeznek rendben tartani, amennyire szükséges a körülményeken javítani.

A dicső múlt siralmas jelene
A dicső múlt siralmas jelene
Nyugat.hu

Az üzembe futó vasúti pályából mementóként némi síndarabok és a megállító bak maradt. Az üzemépületeknél néhány személygépkocsi parkol, s legfeljebb egy-egy műhelynek használt helyiségből szűrődik ki munka zaja.

Már húsz tulajdonosa van

A sors a kezemre játszik, összetalálkozom valakivel, aki megbízható információkkal rendelkezik a 100 éves évfordulóját megünnepelni már nem tudó pamutipari vállalat rendszerváltás utáni történetéről. Mint kiderült, 2001-ben történt meg a még működőképes gyár felszámolása. Egy budapesti tulajdonos működtette tovább Savatex Fonó-Szövő Kft-ként, amelyet szintén működőképesen adott át üzemeltetésre egy újabb tulajdonosnak, aki azonban rövid idő alatt felszámolásba vitte a vállalkozást.

Megújult épületegység a romok között
Megújult épületegység a romok között
Nyugat.hu

Ezután három újabb fővárosi tulajdonos kezébe került, akik egyes részegységeit továbbértékesítették. Ennek következtében jelenleg már húsz résztulajdonosa van az egykori állami gyártelepnek.
S a folyamat még nem ért véget.

2010. november

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra