2022-ben 981 ezren súlyos anyagi és szociális deprivációban éltek Magyarországon, az előző évinél 29 ezerrel többen küzdöttek a mindennapi megélhetéssel - írja az economx.hu.
Az anyagi és a szociális depriváció mérésére használt 13 tétel közül a legtöbb embert az egyhetes üdülés hiánya érintette, a lakosság 43,9 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy hétre elmenjen nyaralni, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából, ami a háztartások életszínvonalával foglalkozik.
Évről évre kevesebben, de a magyar lakosság még mindig közel egyharmada él olyan háztartásban, ahol nem tudnak egy – a havi szegénységi küszöbnek, azaz 125 ezer forintnak megfelelő – egyszeri váratlan kiadást finanszírozni.
A KSH szerint 2022-ben az energiaárak növekedésével is magyarázható, hogy 4,7 százalékról 8 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni az otthonukat.
A legszegényebbeknél az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, a jómódúaknál pedig 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese. A két szélső ötöd egy főre jutó bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,3-szeresről 4,8-szeresre nőtt – írja a statisztikai hivatal elemzése.
A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel éves szinten az egyedülálló, 65 év alatti férfiak rendelkeztek 2022-ben, átlagosan 4 millió 893 ezer forinttal, ami másfélszerese volt az országos átlagnak, és 23,9 százalékkal nagyobb volt a 65 év alatti egyedülálló nők jövedelménél.
A gyermektelen háztartások jövedelmi pozíciója javult, míg a gyermekeseké romlott 2021-hez képest. Előbbiek egy főre jutó jövedelme 16,2 százalékkal meghaladta az országos átlagot, utóbbiaké 16,4 százalékkal elmaradt tőle.
Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 296 ezer forinttal.
