A tavalyi évben 128 ezer alkalommal veselkedtek neki akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, vagyis ismét csökkent a próbálkozók száma, mégpedig tíz százalékkal - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2013 című kiadványában.
Ez a csökkenés jó négy éve érhető tetten, ráadásul igazán csak akkor megdöbbentő, ha az egész időszakot szemléljük: a 2013. évi próbálkozások száma már 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől.
Az elmúlt tíz évben a vizsgákon részt vevők rendre több mint kétharmada a 14–24 éves korosztályból került ki, 96 százalékuk pedig 40 évesnél fiatalabb volt. A vizsgaszám alakulását így jelentősen befolyásolja a népesség korösszetételének alakulása, a fiatalok számának nagysága - állapították meg. (A KSH adatai szerint 2013-ban a 14–24 éves, valamint a 14–39 éves népesség száma egyaránt 6 százalékkal volt kevesebb a 2009. évinél.)
Kevesebb a motiváció az emelt szintű érettségi miatt is
A népességszám mérséklődése ugyanakkor lényegesen elmaradt a nyelvvizsgák számának csökkenési ütemétől. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint ez azért van, mert a vizsgák számának negatív alakulását nem csak a demográfiai folyamatoknak köszönhetjük, de a felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmazott pontszámítási rendszer megváltozásának, valamint az emelt szintű érettségik elterjedésének is, ami miatt kevesebb motiváció maradt a nyelvvizsgákon való részvételhez. Ez a folyamat kedvezőtlen, hiszen a diploma megszerzéséhez továbbra is sikeres nyelvvizsga kell - emelték ki.
A KSH összegzése szerint a nyelvvizsgák számát növelheti a 2014 tavaszán indított Diplomamentő program: a 3 milliárd forint állami forrásból megvalósuló, önrész nélküli program azokon a fiatalokon akar segíteni, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg idáig a diplomájukat. Idén januárban 49 ezren voltak ilyenek.
2013-ban a vizsgák 62 százaléka bizonyult sikeresnek (angolból 64, németből 59 százalék). Spanyolból a vizsgák 76 százaléka volt eredményes, míg a könnyen tanulhatónak tekintett eszperantóból mindössze 44 százalék. Ez az arány egyébiránt a 29 nyelv közül csak a lovári cigány nyelvnél volt alacsonyabb.
Bronzérmes eszperantó, nők többségben
Tavaly egyébként a nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németből tették le. A megelőző évekhez hasonlóan a harmadik legkedveltebb nyelv a - meglepő módon a mindennapokban nem nagyon használható - eszperantó volt 3,6 ezer letett vizsgával. Ezernél több vizsgát még franciából (2,2 ezer), olaszból (1,3 ezer) és spanyolból (1,2 ezer) tettek.
Ezzel együtt tavaly másfélszer annyi nő nyelvvizsgázott, mint férfi. A nemek aránya az angol esetében volt a legkiegyenlítettebb: a vizsgázók 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi volt. Ezzel szemben a nők aránya a nyelvvizsgákon a német esetében 65, a francia esetében 71, a többi nyelv átlagában 73 százalékos volt.
