Idén lesz 85 esztendeje, hogy bemutatták az Erotikon című filmet. Ez mondjuk önmagában aligha hoz lázba bárkit is a filmesztétákon kívül. A mű elkövetője a cseh Gustav Machatý (1901-1963) – az ő nevére sem kapjuk fel fejünket. Pedig Machatý a filmtörténet ismerői számára hasonló fogalom, mint Sergej Eizenstein vagy Orson Welles.
Az már érdekesebb, hogy az ambiciózus fiatal cseh rendező 20 és 23 éves kora között ösztöndíjat kapott Hollywoodba, és az 1929-ben készült „Erotikon” c. filmjében megengedte magának (és a közönségnek) azt, amit előtte senki sem: a mezítelen női testet a kamera, és ezzel a több ezer civil szempár számára is láthatóvá tette. A meglehetősen szokatlan szépség-ábrázolást 1933-ban az „Extázis” c. filmjében folytatta a rendező: erről a filmről maga Ingrid Bergman is több helyen beszél:
Egyszercsak megértettem, hogy a mezítelen női test a filmvásznon sokkal többet jelenthet, mint a háborús jelenetek élethű forgatása vagy akármilyen western-hajsza...
Az „áldozatkész” hölgy Hedvik Kiesler osztrák színésznő volt, aki később hozzáment az akkoriban világhírű Lamarra milliárdoshoz. A féltékeny férj az Extázis minden kópiáját felvásárolta, hogy asszonykájának bájait ne nézegesse az egész világ. A cseh „erotikus vitalizmus” azonban nem Machatý felfedezése volt: a harmincas évek elején több olyan cseh filmalkotás született, amely már előlegezte a későbbi merészséget.
Hogy a dolog jelentőségét megértsük: ugyanebben az időben a filmgyártás amerikai Mekkájában cenzori bizottság működött annak érdekében, hogy semminemű, erotikát sejtető jelenet ne kerülhessen a filmvászonra ill. a celluloidszalagra. A cseh színésznő-csillag, Divá Bára elölről-hátulról megmutatta bájait a hazai közönségnek, amikor Amerika arra várt, hogy az isteni Marilyn Monroe elővillantsa lábait, és egy csoport nudista az Ezüst szél c. filmben ott szaladgált a kamera előtt, amikor az óceán másik felén egy Hitchcock-filmből kivágatták a cenzorok azt a jelenetet, melyben a főszereplőnő fekete alsóneműben van a szobájában.
Machatý Amerikában fejezte be pályafutását, 1963-ban halt meg. Életének utolsó negyedében jelentéktelen filmeket készített csupán, természetesen az amerikai igényeknek megfelelően odahagyva a női test minden fedetlen szépségét. Sokak szerint az erotika azóta részben értelmét és célját vesztette a filmművészetben, és nem csupán a pornó miatt: egyszerűen képtelenek a rendezők megtalálni a helyes mértéket.
Cseh filmesztéták szerint a filmművészet legelső és legutolsó igazán elbűvölő erotikája egyaránt Csehországban született: az első az Erotikon, az utolsó pedig a Sörgyári Capriccio volt. Ha ez utóbbira gondolok, feltétel nélkül igazat adok a véleménynek.
