Pénteken egész napos ülést tartott az Európa Tanács Aktuális Ügyek Bizottsága a strasbourgi Európa Palotában. A napirend egyik legfontosabb ügyeként az európai helyi sajtó helyzetéről tárgyaltak. Az ülésre a Nyugat.hu-t is meghívták, lapunkat Józing Antal kollégánk képviselte.
Fontos megjegyezni, hogy az Európa Tanács nem az Európai Unió szervezete, semmi köze az EU-hoz. (Sokan az Európai Tanáccsal keverik, ami egyébként meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat.)
Az Európa Tanácsot 1949-ban alapították, székhelye azóta is a franciaországi Strasbourgban van. A Tanács egy nemzetközi, regionális szervezet, amely leginkább az emberi jogok védelmét tartja feladatának. Jelenleg (Oroszország kényszerű márciusi távozása után) 46 ország a tagja, de szabadon csatlakozhat hozzá minden olyan európai állam, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.
A pénteki bizottsági ülésen kollégánk is felszólalt, először röviden bemutatta a Nyugat.hu-t azzal, hogy az elmúlt 22 évben elértük, hogy mi vagyunk a régióban az első számú hírforrás. Elmondta, hogy olvasóinkkal szoros kapcsolatban állunk, rendszeresen kapunk tőlük észrevételeket, információkat, sokszor segítséget kérnek, és van, amikor tudunk is segíteni.
Kollégánk arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány alatt, majd az országgyűlési választások előtt jelentősen emelkedett az olvasottságunk, mivel az olvasók nálunk keresték a megbízható információkat. Hiszen helyben nem működnek az álhírek, nincs helye a mellébeszélésnek, nekünk is naponta meg kell küzdenünk a hitelességért.
Viszont minket és érint az állami nyomás, egyre nehezebb helyzetben kell dolgoznunk, mint amikor egy szobából folyamatosan szívják ki az oxigént. Először senki nem vesz észre semmit, aztán egyre nehezebben vesznek levegőt, míg végül megfulladnak.
Józing Antal beszélt arról, hogy a kormány elfoglalta a közmédiát, és azt a propaganda szócsövévé alakította. Mellette hatalmas összegű közpénzből felépített egy magántulajdonú médiabirodalmat, amit a KESMA alá szerveztek be. A szervezethez több mint 500 médium tartozik, vezetőik a Fideszhez kötődnek, és ebbe a szervezetbe tartozik az összes megyei napilap is.
Az állami és a magáncégek hirdetési pénzei is ebbe a birodalomba áramlanak, a magáncégek elvileg hirdethetnek a független sajtóban is, de sokan nem akarnak konfliktusokat a hatalommal.
Kollégánk kiemelte, a nyugati közhiedelemmel szemben annyiban sajtószabadság van, hogy bármit meg lehet írni. A független újságírók gyakran lesznek a kormánypropaganda céltáblái, de nincsenek fizikai veszélyben.
De más nehézségekkel is meg kell küzdenünk. Az állami intézmények nagy része egyszerűen tudomást sem vesz a kérdéseinkről, nem kapunk válaszokat, nem jutunk hozzá információkhoz. Ha viszont az információk hiányában hibázunk, könnyen a bíróság előtt találjuk magunkat.
Kiemelte, hogy a romló médiapiaci helyzet fokozottan problémás a fővároson kívül. Budapest és a budapesti média a figyelem központjában van, könnyebb információhoz és forrásokhoz jutni. Vidéken el vagyunk szigetelve,lassan lehetetlen újságírót találni, forrásokat szerezni. Pedig a regionális média a demokrácia fontos bástyája, a közélet aktív alakítója.
"Hiszünk abban, hogy a helyi média nemcsak a múlt, hanem a jövő is" - mondta Józing Antal a bizottság ülésén.
A beszédet érezhető érdeklődéssel fogadta mind Thomas Andersson, a bizottság elnöke, mind a bizottság jelen levő tagjai, akik közül többen aggódásukat fejezték ki a magyar médiahelyzet miatt és valamiféle cselekvést sürgettek.
Abban egyetértettek a képviselők, hogy a független helyi média a demokrácia egyik alapja, és eltűnésük vagy meggyengülésük alapjaiban ássa alá a demokrácia alapértékeit.
A helyi média témakörében kollégánk mellett meghívott vendégként felszólalt Jacqui Park (IPI Global Network) és Sjors Fröhlich (Hollandia) is.
