"Nagy színész volt, de hát mindenkit arra használnak, amire akarnak" - mondta róla Gobbi Hilda. Jávor Pál, bár hangfelvétel őrzi ahogy Vörösmarty A vén cigányát szavalja, mégsem így jelenik meg emlékezetünkben, hanem ügyeletes szívtipróként, ahogy fehér kesztyűben, a Jávor-bajusszal húzatja a cigánnyal. Több mint hetven filmjéből mindig azt a néhányat vetítik, amely ezt a képet őrzi.
Nem csoda, hogy kevesen tudják, igazi szerelme a színpad volt. Remek szerepeket, többek közt a Makrancos hölgy Petruchióját, Armandot A kaméliás hölgy-ben, Mercutiót a Rómeó és Júliában játszotta a „Víg”-ben és a „Nemzeti”-ben. Mindenki Jávor Palijánka karrierje 1944-ben tört ketté, amikor a Gestapo politikai fogolyként Sopronkőhidára, majd Németországba hurcolta.
Jávor ugyanis nemcsak a filmvásznon és mulatozás közben volt karakán: nyíltan kimondta véleményét az 1938-tól dívó politikáról.
A Színészkamarában verte az asztalt, amikor kollégáit letartóztatták vagy elhurcolták. Színházi fizetését szétosztotta a letiltott kollégák között. Kilenc hónap pokol után tért vissza, de az új vezetés sem kötött vele szerződést. "Hamarosan visszajövök" – integetett - amikor 1946-ban féléves amerikai turnéra indult, 11 év lett belőle.
De nem tudott gyökeret verni. Molnár Ferenc Liliomja, amellyel Izraelben is turnézott, nagy siker volt, de később már hakniszerű utakra kényszerült. A fáma szerint akkor telt be nála a pohár, amikor egy részeg emigráns pisztollyal kényszerítette, hogy az Ég a kunyhó, ropog a nádat énekelje.
1957. novemberében nagy betegen érkezett haza. Súlyos műtétek következtek és a Nemzetibe szóló szerződését már csak a halálos ágyán vehette át. Mint a Nemzeti Színház tagja 1959. augusztus 14-én hajnalban, 57 évesen hunyt el. Búcsúztatásán azóta sem látott nagyságú, nyolcvanezres tömeg jelent meg a Farkasréti temetőben.