Vasárnap délután az országos Zsinagógák Hete rendezvénysorozathoz kötődően „Egy kőszegi sikertörténet: a Schey család” címmel nyílt kiállítás Kőszegen a Várkörön, a város teljeskörű felújításon Felújítják a kőszegi zsinagógát, amiből majdnem ír kocsma lett 2021. March 10. 11:07 átesett zsinagógájában.
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) közleménye szerint „Kőszeg páratlan kulturális öröksége” az épület, amelynek felújítását 2020-ban, a Kőszeg KRAFT-program keretében kezdték el, állami segítséggel. Idén januárban a munkálatok befejeződtek, a zsinagóga és közvetlen környezete pedig azóta első alkalommal fogadhat látogatókat.
Látogatókat, akik a megnyitórendezvényt megelőző percekben irgalmatlan erővel lecsapó zivatar ellenére megtöltötték az épületet. Tömegjelenektől persze nem kellett tartani, mindenki elfért, hiszen a karzatra is föl lehetett menni, így akinek nem jutott ülőhely, onnan követte az eseményeket.
Sebestyén Ernő hegedűművész Bach d-moll hegedű kettősversenyének részletét adta elő, majd Miszlivetz Ferenc professzor, az FTI főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, 25 éve pillantotta meg először a kőszegi származású Schey Fülöp (az első zsidó személy Magyarországon, aki nemesi rangot szerzett) finanszírozásával felépült zsinagógát, és „földbe gyökerezett a lába”.
Az eredetileg 1860-ban átadott épület sokat látott, egy zsinagóga pedig tanúságtétel mindenről, ami történt. Mindenről, így a szörnyűségekről is – tette hozzá a főigazgató, aki azt is elárulta, hogy a Schey család szorosan követte az épület rehabilitációjának folyamatát, majd a konferanszié tolmácsolta a népes família londoni ágából származó Kathy Henderson üdvözlő szavait.

Miszlivetz Ferenc után Básthy Béla, Kőszeg polgármestere nyugtázta örömmel, hogy évtizedek elteltével úgy eshet odakint az eső, hogy abból az enteriőr nem kap. Elmondta, hogy a zsinagóga a felújítás után „készen áll arra, hogy sorsa legyen”, ami persze szorosan összekapcsolódik Kőszeg sorsával is.
A beszédeket követően a rossz idő miatt programváltoztatásra kényszerültek a szervezők: Söptei Imre, Kőszeg Városi Levéltárának igazgatója kiállításmegnyitót tartott volna, ehelyett azonban kerekasztal-beszélgetés kezdődött, a megnyitó későbbre tolódott.
Ruth Ellen Gruber a Jewish Heritage Europe Alapítványtól, Johannes Reiss, az eisenstadti Oszták Zsidó Múzeum igazgatója, Mátay Mónika történész, az FTI-iASK kutatója, Olti Ferenc, a Zsidó Kiválóságok Háza Alapítvány elnöke, valamint Szántóné Balázs Edit, az FTI-iASK zsidóságtörténeti kutatócsoportjának vezetője Pók Attila történész moderálássa mellett „A zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon” címmel cserélt eszmét.
Lapunk még a megnyitó előtt bejutott az apró, ám annál tartalmasabb kiállításra is, amely Schey Fülöp és családja múltját (és jelenét), Kőszeghez való viszonyát mutatja be, és az FTI tervei szerint egyáltalán nem az utolsó efféle esemény a felújított épületkomplexumban.
Az Intézet Zsidóságtörténeti Munkacsoportja például a Nyugat-Pannon régió zsidó közösségeire irányuló történelmi kutatásainak eredményeit is itt mutatja majd be időszaki és állandó kiállításokon, és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Kőszeg „a kulturális örökségen alapuló élményturizmus egyik Közép-európai központjává válhat” az épületegyüttes által.
A Zsinagógák Hetének kőszegi programjai hétfőn is folytatódnak, itt tudja böngészni őket.