A négyévente elvégzett felmérés 2012-es hulláma szerint – amely nyolcezer 15-29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült –, Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, aminek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik.
A tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is vezérlik a leválási folyamat elnyújtását
– véli Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója.A kutatás vezetője hozzátette: mindezt jól jelzi az is, hogy a szüleikkel együtt élő 15-29 éves fiatalok 41 százaléka nem szeretne külön költözni a közeljövőben. A kutatás alapján a leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés, vagy a házasságkötés ideális megvalósulását tekintve a 15-19 éves fiatalok még 21-27 éves koruk között tervezik, a 25-29 évesek már csak 26-31 éves korukban várják. A gyermekvállalást, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokát átlagosan 28-29 éves korukban tervezik a fiatalok.
A Kutatópont szervezésében végzett kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi a fiatalokat. Így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23%) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede (10%), hogy külföldön tanul és ötöde (19%) azt, hogy akár más okból külföldre költözik. Az ifjúság a napi ingázás, valamint a belföldi lakóhelyváltás szándékainak tekintetében is immobilnak mutatkozik. Mindössze 18 százalékuk szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők valószínűsítik.
Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak; ez a gondolat mindössze csupán tizedük (11%) számára fogalmazódik meg.
Összességében a legkisebb esélyt a külföldi tanulásra, a távmunkára, illetve a saját vállalkozás indítására látják a fiatalok, azonban egyik dimenzióban sem mutatnak a változás irányába mutató attitűdöt
– mondja Székely Levente.A Magyar Ifjúság 2012 kutatásban az alábbi területeket vizsgálták: demográfia, családalapítás-gyermekvállalás, oktatás, munka, mobilitás, kockázati magatartás, szabadidő, médiafogyasztás, civil és közéleti aktivitás. A kutatás során a szakemberek nyolcezer, 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg egy hozzávetőleg 70 perces kérdőívvel 2012. szeptember és november között. A kutatás területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint reprezentatív a 15-29 éves magyar népességre.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
