Egy ismerősöm nagy bölcsen mindig azt hangsúlyozta, hogy ami úgymond
a levegőben van
, az előbb-utóbb meg is valósul. Igaz, azt is mondta, hogy nem akkor kell valami ellen tiltakozni, amikor már megtörtént, hanem még mielőtt megtörténne, mert - ahogy a népszerű sláger is mondja - meg nem történtté tenni megtörtént dolgokat. Nem lehet. Pontosabban igen ritkán lehet.A lakosság akarja így?
Egy rádióinterjúban is elhangzott, hogy állítólag a lakosság jelzései alapján terjesztik ki a fizetőparkolási zónát a Szelestey utca végéig, illetve a vasútállomásig. Nos, megmondom őszintén nem értem, mi nem tetszett eddig a lakosságnak. A vasútállomás körüli járműforgalom? De annak mi köze a parkoláshoz? Az, hogy nem pénzért lehetett a vasútállomás körül parkolnia annak, aki a hozzátartozója, vendége érkezését várta? Ha tehát fizetnek az autósok a parkolásért, akkor az nem a zavarja a lakosságot, ha nem fizetnek, akkor zavarja?
Amúgy, ha fizetős lesz a parkolás, akkor gyakrabban váltják egymást a parkolóhelyeken az autók, tehát a többszöri indítás nagyobb zajártalommal és még nagyobb környezetszennyezéssel járhat. Persze, az is bosszantó lehet, ha valaki nem pontosan a lakása előtt tud leparkolni. De ha fizetőparkolók lesznek, akkor ez biztosított lesz?
Ez a mondvacsinált lakossági igény ürügy egyébként a fizetőparkolási rendszer korábbi bővítésénél is gyakran előjött. Ezek szerint, hogy hol lesz fizetőparkoló zóna, az lakossági kívánságműsor kérdése. Valaki, valakik berohannak a SZOVA Zrt-hez, s már bővül is a fizetőparkolói kör.
Ahol időnként muszáj parkolni
De, ha már a vasútállomás környékéről beszélünk, felvetődik a kérdés, hogyan tartozik ez a rész a szűkebb értelemben vett belvároshoz. Csak az tudja, milyen messze van a városközpont, aki végiggyalogol a Széll Kálmán vagy a Szelestey utcán. Nem véletlen, hogy eddig éppen a Vörösmarty utca zárta le a fizetőparkolási zónát, innen a vasútállomás felé már nem kellett fizetni.
Ha azt nézzük, hogy a vasútállomás után már egyértelműen a külvároshoz tartozó ipartelepi városrész következik, akkor még érthetetlenebb a döntés. Ha viszont azt vesszük, hogy valójában olyan területekről van szó, ahol időnként kénytelenen parkolni az ember, akkor nagyon is érthető. Gondoljunk csak arra, hogy fizetőssé tették a parkolást a szakorvosi rendelőintézet és a kórház környékén is. Ha kezelésre, vizsgálatra megy a beteg, főként, ha idősebb és nehezebben mozog, bizony fizetnie kell a parkolásért. Ha pedig éppen akkor jár le a parkolójegye, amikor behívják vagy vizsgálják, ezrekkel lehet növelni a parkolási bevételt.
Akár a város egész területén
Nos, a vasútállomás környékén hasonló helyzet lesz. Fizethet az autós, ha kiviszi a vasúthoz hozzátartozóját és megvárja, míg indul annak vonata, de fizethet akkor is, ha várja hozzátartozóját, ismerősét, vendégét (Ráadásul a tervek szerint nem is a zöld, hanem sárga zóna tarifája szerint.) Ha késik a vonat, futhat ki meghosszabbítani a parkolójegyét, ha pedig nem teszi, fizetheti a büntetést. A város büdzséjének kifejezetten jót tesznek majd a gyakori vonatkésések.
Egy szónak is száz a vége, nagyot akar markolni az önkormányzat a parkoláson, s már a külvárosokig kiterjesztik a fizetőparkolós zónákat. Jó példa erre, hogy a vásárcsarnoktól a belvárossal köszönő viszonyban sem lévő Joskar-Ola lakótelepig festették fel a fizetőparkoló helyeket. Igaz, az érintett utca végén nem is parkolnak autók. A jelenlegi tendencia szerint akár az egész város területét fizetőparkolóssá lehet tenni. A városatyákon bizonyára nem múlna.
