Egy szerkesztőségi beszélgetésben derült ki, hogy a fotósok közül még senki sem főzött forralt bort, maxmimum csak jelen volt a készültekor. Több sem kellett, hogy kitaláljuk: márpedig akkor főzni fogunk egyet, ünnepi szezon ide vagy oda.
Az internet dugig van receptekkel, ízlés szerint az első alapreceptet választottuk, ami mellőzi a sokféle extra hozzávalót, tehát a miénkbe nem került sem narancs, sem aszalt-gyümölcs, sem pedig forralt bor fűszerkeverék.
A recept és a tuti tippek
Megkérdeztünk egy nem borvirágos orrú, ámbár szakértő ismerőst, hogy mire kell figyelnünk a főzés során, csupán pár szabályt kellett szem előtt tartanunk:
Egy egyszerű alapreceptet választottunk, meg is lepődtünk azon, hogy mennyire kevés idő és tudomány kell hozzá, nagyjából annyi a parancs, hogy szórj bele mindent a lábosba, aztán főzd meg. Persze azért leírjuk pontosan, hogy mit és hogyan csináltunk. Tekintve, hogy a társaságunkból egy ember autóval érkezett, egy másik nem iszik alkoholt, a harmadik pedig nem rajong a borért, így nem kellett túl nagy mennyiséget főzni, egy üveg borral gazdálkodtunk.
A hozzávalók:
- 0,7 liter (egy üveg) vörösbor
- 9 szem szegfűszeg
- 4 szem szegfűbors
- 80 gramm cukor
- 2 rúd egész fahéj
- 3dl víz
- egy citrom
- egy gáztűzhely (vagy egyéb főzésre alkalmas konyhai eszköz)
Édes bort vettél? Normális vagy?
Szegezte nekem a kérdést az autóval érkező kolléga, annak ellenére, hogy ő nem is ivott. Azzal védekeztem, hogy nekem valami édes italra van igényem, mert nem szeretem a bort. Persze ő azt mondta a cukor amúgy is édesít, de mindegy, abból főztünk, amink volt. Beleöntöttük az edénybe a három deciliter vizet, beletettük a szegfűszeget és a cukrot, majd a két rúd fahéjat is. Aztán vártunk a pezsgésre.
Amikor kezdett forrni/főni/bugyogni az alapanyag, akkor beleöntöttük az üveg bort is a lábosba, majd kevergettük időnként és tovább vártunk. Egyesek azt mondják, hogy a nedű hőmérséklete eléri a hetven celsius-fokot, akkor le kell húzni a lángról. Tekintve, hogy nem volt hőmérőnk, így vártunk egy darabig, majd akkor zártuk el a gázt alatta, amikor már igazán forrónak tűnt, de még nem pezsgett.
Tettünk bele négy szelet citromot, az egyiknek a levét is belefacsarva, de nem teljesen kipréselve. Aztán hagytuk picit állni és kimertük a bögrékbe.
A fahéjrudakat kivettük volna belőle (állítólag nem jó sokáig benne hagyni, mert keserű lesz tőle), de ilyen kis mennyiség hamar elfogy, ezzel nem volt gondunk.
A végeredmény jó lett!
Aki ivott belőle, annak ízlett. Még nekem is, pedig nem csípem a bort. Tekintve, hogy édes lett, így simán ittam belőle két bögrével is, utoljára hasonló ízűt egy osztrák falu adventi bodéjánál ittam, mert néha-néha azért megkóstolom a forralt bort a hivatalos helyeken is.
Szóval ha újat nem is mutattunk, de elmondhatjuk, hogy ez a recept bejött az édesebb-szájúaknak. Összetevők szintjén megannyi variáció van, nekünk ez bevállt, aszalt gyümölcs vagy narancs nélkül is. A választott bor egyébként egy édes Hiltop volt. Ha önöknek is van tuti receptje titkos összetevőkkel, akkor nyugodtan osszák meg egymással a kommentek között!