Tüntettek a gazdák Hajdúhadházon a földadó ellen március végén. Szerintük az ottani gyengébb minőségű földek jövedelemtermelő képessége nem visel el semmiféle földadót. Úgy vélik, csak még egy bőrt akarnak róluk lehúzni. A helyi önkormányzat viszont évente 25 millió forint bevételt remél a földadótól. Közben még arról is megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán törvényes-e az új sarc.
Pontosan azt sem lehet tudni, hogy idén hány önkormányzat vezette be. A települési agrárgazdasági bizottságok felmérése alapján körülbelül 50 településen tervezték, de a Világgazdaság szerint 14, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerinti viszont mindössze 7 helyen vetettek ki a földadót. Akármelyik szám fedje is a valóságot, az egyértelmű, hogy most még csak a települések elenyésző hányada él ezzel a lehetőséggel. Egyelőre kivárnak.
A földadó újabb forrást von el a mezőgazdaságból
A sajtóban több helyen megjelent, hogy Vas megyében, Rábapatyon szednek be ilyen módon pénzt, ám a település jegyzője ezt határozottan cáfolta. Holló János kérdésünkre azt mondta, még csak előterjesztésként sem került a képviselő-testület elé a földadó kérdése. Egyelőre ugyanis nem tudják pontosan felmérni milyen hatása lehet, ha bevezetnék.
Pedig a földadó egyike a legegyszerűbben kivehető és számon tartható adóbevételeknek. Az adó alapja a tulajdon, alanya a földtulajdonos, aki átháríthatja azt a használóra – tette hozzá. Nem nagyon lehet trükközni vele: a telkek mérete egyértelmű, nem lehet eltitkolni belőle négyzetmétereket. Az viszont az országban több helyen is problémát fog okozni, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkező földek esetében az önkormányzatnak előbb fel kell kutatnia, hogy kik birtokolják az adott parcellát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a földadó újabb forrást von el a mezőgazdaságból. Nem értik miért kell még egy terhet tenni a gazdákra, hiszen a föld bérbeadója személyi jövedelemadót, a földhasználó pedig iparűzési adót fizet a bevétele után. Ettől az évtől pedig - ha egy önkormányzat kiveti - még közvetve a földadót is meg kell fizetnie annak, aki megműveli azaz bérli a földet.
A települések ahol csak tudnak, pénz után kutatnak
Az elmúlt években egyre több feladat kerül az önkormányzatokhoz, miközben csökkent a központi költségvetésből kapott támogatásuk – március óta például a szociális segélyezés egy jó része is az önkormányzatok feladata, amihez szintén nem tartozik állami pluszforrás. Megoldásként módosították az adótörvényt, hogy a helyi önkormányzatok adót vethessenek ki olyan vagyonelemekre, amelyeket az állam nem adóztat. Ezen a ponton beindult a kreatív gondolkodás: az ebadódtól kezdve a traktoradón és a magas-építmény adón át a földadóig sokféle lehetőséget szóba jött.
Tavaly még úgy tűnt, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak sem tetszik a földadó, mára azonban meggondolták magukat. Azt mondják: a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, sem az egyéni vállalkozó gazdát, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező őstermelőt nem terhelheti a földadó mert az önkormányzatok csak magánszemélyeket adóztathatnak.
Gyengíti az NGM érvelését, hogy Magyarországon a termőföldek nagy része magánszemély kezében van, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint. Ezt a tulajdonos átháríthatja a bérlőre és már körbe is értünk. Az LMP azt mondja felmerülhet a bérlők kettős adóztatása is, ami alkotmányellenes.
Sok még a kérdés, abban a szereplők többsége azonban egyet ért, hogy ha marad a földadó – tehát nem lesz kifejezetten tilos kivetni – akkor jövőre sokkal több helyen fogják bevezetni. A TÖOSZ szerint ha az önkormányzatok azt látják, hogy a rendszer képes működni, akkor 2016-ban a 3178 hazai település több mint fele élhet a lehetőséggel.