Károly Róbert utca, Joskar-Ola lakótelep, Interspar környéke, Derkovits lakótelep, belváros – sorolja a szakértő azokat a szombathelyi területeket, ahol bármikor előfordulhat a szombati, Szűrcsapó utcaihoz hasonló eset. Részletesen beszámoltunk róla 
Szombathelyi gázmizéria - Gőzerővel javítanak 2012. January 28. 13:43 , hogy pénteken az egyik lakó gázszivárgást észlelt, értesítette a gázszolgáltatót, kiderült, hogy a gázelosztó előtti szakaszon szivárog a gáz. Ezért az egész épületet ki kellett kapcsolni a szolgáltatást, a lakók többsége a javítás idejére kiköltözött a fűtés nélkül maradt lakásokból.
Ötévente kellene ellenőrizni
Kiss Istvánt, az Épgép Kft. gépész-tervezőjét telefonon értük el, hívásunk idején is a szerencsétlenül járt épületben dolgozott, a cserére szoruló gázvezetékeket és szerelvényeket mérte fel. A szakember azt mondja, nem meglepő a gázszivárgás, korábban több eset is előfordult már a 70-es években épült, ún. téglablokkos épületeknél.
Az akkor beszerelt gázszerelvények ugyanis elöregedtek, időközben voltak olyan lakóközösségek, ahol ezeket ki is cseréltették. De sok házban nem, mert a társasházaknak nincs pénzük, a közös költség csak a rendszeresen fizetendő tételekre elég.
A szabályozás szerint ötévente felül kellene vizsgálni a szerelvények állapotát, de ezt általában nem teszik meg, mert ezeket a költségeket is a lakóknak kellene fizetniük, és nekik kellene megrendelniük is.
A tulajdonosoknak kell fizetniük
A társasházak ugyanis a lakók tulajdonában vannak, sem az önkormányzat, sem a SZOVA nem illetékes, és nem felelős a társasházak felújításáért, a hibák javításáért. Ez éppolyan, mint egy családi ház, ahol a kerítésen belüli munkákért a tulajdonosnak kell fizetnie.
Czeglédy Csaba, derkovitsi városi képviselő azt mondja, négy olyan ház van Szombathelyen, amelyek olyan rosszul lettek tervezve, hogy ma már minden szabálynak ellentmondanak. Ráadásul a fűtési rendszerek is teljesen elavult és korszerűtlen. Ezek a Szűrcsapó 8., 10., 22., és 24. Utóbbinál most történt meg a baj, a másik háromnál már korábban voltak gondok, de azokat - a lakók pénzéből - rendbe tették.
A képviselő szerint az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a Szűrcsapó 24-ben a rendszerváltás előtt szociális bérlakások voltak, és 1990 után nagyon olcsón adták el a lakásokat. Így saját lakáshoz juthattak azok a lakók, akiknek nagyon alacsony a jövedelmük, és most sincs megtakarításuk.
Könnyen lehet, hogy az önkormányzat sem hívta fel a figyelmüket annak idején arra, hogy a közös befizetésekből gyűjtsenek össze valamiféle tartalékot, az ilyen esetekre. Eközben az önkormányzatnak még információja sincs a társasházak rendszereinek állapotáról, nem az ő kompetenciájuk, most viszont mindenki az önkormányzattól várja a megoldást.
Az új szabályok tiltják a gázbojlert és a gáztűzhelyt
Kiss István hangsúlyozta egyébként, hogy 2008-ban új gáztörvény lépett életbe. Ezeknek a lakásoknak a többségében gázbojlert és gáztűzhelyt használnak a lakók, pedig az új szabályozás a lakások zömében ezeket tiltja. Ám ahol semmiféle változás nem történt a lakásokban, olyan kompromisszum született, hogy ahol a régi, akkor érvényes szabályok engedték, ott maradhatott a régi készülék.
Ami az esetleges változtatásokat illeti, a szabályok arról is szólnak, hogy például az ablakcsere után újra kell vizsgálni a gázkészülékeket, és ekkor már az új törvény szerint kellene eljárni. Az új ablakok ugyanis jobban szigetelnek, és nincs meg a szükséges levegőcsere.
Az említett négy ház több lakásában ráadásul a fürdőszobának nincs ablaka, sok helyen a konyhának sincs. Ezért ezekben a lakásokban nem lenne szabad gázbojlert és gáztűzhelyt használni.
Persze, van megoldás, ún. légbeöntőket kellene felszerelni, de a házak többsége vasbeton vázra épült, ezekben erre nincs mód. Vagyis, összetett a probléma. A gázkészülékek szénmonoxidot termelnek, ami mérgező, nem csupán azért, mert elveszi a helyet az oxigéntől, de meg is támadja a szervezetet.
Óránként 60 köbméternyi levegő
A szabályok egy gáztűzhelyt használó konyhánál előírják, hogy óránként 60 köbméternyi levegőnek kell kicserélődnie. Ez az ablak nélküli konyháknál biztosan nincs meg, a jól szigetelő ablakok esetében sincs. A megoldás az, ha átállnak az elektromos eszközök használatára, de ez sem olcsó megoldás.
Ráadásul az elektromos készülékek használatát a hálózat sem bírná, már most is leterhelt a rendszer, mivel a házban maradt lakók elektromos fűtést kezdtek el használni. Az E.ON-tól kapott információk szerint annak nem lenne akadálya, hogy az áramszolgáltató növelje a rendszer teljesítményét. De az épületben lévő fővezeték nem bírná el a nagyobb áramteljesítményt, a vezetéket 100 amperesre tervezték, és ennyi a lakóház eddigi áramigénye is. A fővezeték cserét viszont a lakóknak kellene megrendelniük és kifizetniük.
Újabb veszélyforrás jelentenek a gyűjtőkémények. Már tíz évvel ezelőtt írtunk arról Pénzt, vagy életet? 2002. December 02. 01:57 , hogy a gyűjtőkémények a korrózió és a folyamatos használat miatt kilyukadnak, és nem a füstöt, hanem a levegőt szívják el. Már akkor megkezdődtek a felújítások, de sok lakóközösség ezt a munkát sem végeztette el.
Több tízezer épület szerte az országban
Akkor közel hatezer olyan szombathelyi lakásról írtunk, ami veszélyeztetettnek számít, valószínűleg ma is ez a helyzet, sőt, talán rosszabb, mert közben eltelt tíz év.
Kiss István hozzáteszi, egyáltalán nem szombathelyi problémáról van szó. A 60-as, 70-es években nagyon sok tíz, kilenc és négyemeletes lakóház épült ezzel a módszerrel szerte az országban. Az ő cége például rendszeresen jár ellenőrzéseket, méréseket végezni Kőszegre, Körmendre, Vasvárra is. De minden olyan városban jelentkeztek vagy jelentkeznek a problémák, ahol ilyen épületek állnak. Több tízezer ilyen épület.
És, hogy ki a felelős? Nehéz megállapítani. Az egykori építők az akkori szabályok szerint építettek, az ellenőrök az éppen aktuális szabályok alapján ellenőriztek. A lakók pedig nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a plusz költségeket.
