Bükön például, a Birdland Golf & Country Clubban, ahová Bálint is csatlakozott, a fiatalok (18 éves korig) ingyen járhatnak edzeni. Gyerekként, egy nyári táborban szerette meg ő is a golfot, azóta nem telik el hét, hogy ne töltene több napot is kint a pályán. A golf azonban – árulja el - még manapság is felemásan hat, társaságban, ismeretlenek előtt nem szokott beszélni róla. Attól fél, rátartinak gondolják emiatt, hiszen a golfot sokan még mindig arisztokratikus huncutságának tartják. Holott már nem is annyira elérhetetlen sport – nem költségesebb, mint a síelés.
Kíváncsiak lettünk, milyen egy golf-edzés: Bálint és klubja jóvoltából aztán a helyszínen, Bükön is bekerülhettünk a zöld pázsit és golflabda bűvkörébe, és egy alapozó ismeretterjesztő edzésnapot tartottunk.
A golfpályát bejárni felér egy kirándulással
Hétköznap délelőtt van, a parkolóban a külfőldiek mellett magyar rendszámokat is szép számmal látunk. Főként az idősebb generáció, láthatóan jólszituált házaspárok tologatják golf-kocsijaikat. A gyakorlópályákon elegáns középkorú urak pötyögnek. Irigylésre-méltó állapot.
Aki először látja a valóságban, elámul a 3D-ben elé táruló téren, a tizennyolc hektár angolosan nyírt zöldön, amelyet tavacskák, erdőrészletek s homokcsapdák szegényeznek. A pályákat bejárni önmagában felér egy kirándulással. (Pluszban hat-hét órán át húzhatjuk magunk után a kiskocsit).
A szezon – mesélik a klubban - tavasztól késő őszig tart. A büki pályát a rendszerváltás után építették, ez Magyarország első 18 lyukú játszó-helye. 1991-től működik. (Az országban jelenleg 8 szabványos 18 lyukú és további 4 darab 9 lyukú gyakorló pálya található.) A büki Birdland Golf & Country Club az ország minden részéből rendelkezik tagokkal, saját zenekaruk is van, saját golf-indulóval. Összetartó csapat- teszi hozzá Bálint, fiatalok és idősebbek jó viszonyt ápolnak egymással, rendszeresen szerveznek közös programokat, bulikat.
Aki klubtag, az évi (most akciósan) 70 ezerért állandó belépési jogot vásárolhat magának. Az alapfelszerelés - pár ütővel és labdával, amivel már ki lehet menni a pályára - húszezerből kijön. Viszont egyedül csak az léphet a pályára, aki letette a szabályvizsgát. Ez két részből áll, első körben egy elméleti vizsgából, ha ez megvan, a gyakorlatban is bizonyítani kell, hogy a játékos ismeri az alapvető szabályokat és normákat. Egy profival végig kell mennie a pályán.
Nem lehet farmerben ütögetni
Helyes kis villany-autóra pattanunk, ezzel járjuk be a pályákat. Itt Bükön összesen 18 különböző hosszúságú és nehézségű található, egy-egy 7-8 km hosszú. Közben Bálint sorolja a szabályokat, mutatja, hol hova mit és hogyan, mennyiből kéne megütni. A cél: a labdát lehető legkevesebb ütéssel az elütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai szerint egy 10,8 cm átmérőjű, legalább száz méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni.
A golfban – ez öt perc után lejön – mindennek angol neve van, és mindenre van egy előírás. Az első körben már a ruházatra is, nem lehet akármiben ütögetni. Elvileg csak galléros pólóban léphetünk a pályára, tilos a farmer. A nőknek a kisszoknya a követendő, de rövidnadrágban is szaladgálhatunk. A baseball-sapka ajánlott, ha nem akarunk leégni. A profik speciális golfos cipőt hordanak, hasonló mint a focicipő, alul a „kapaszkodókat”, a stoplikat ki lehet cserélni. A golf-kesztyűt az ellenkező kézre kell húzni. (Egy teljes felszerelés ára körülbelül 60 ezer forintnál kezdődik.)
Az angol szavak szlengként röpködnek
A pályára egy bagben (táskában) maximum 14 ütőt vihetünk magunkkal. Az ütők háromféle osztályba sorolhatók, alakjuk, hosszuk, az ütőfej dőlésszöge (loft) alapján. Különböző számokkal is ellátják őket, ezek alapján könnyebb eldönteni, milyen hossznak milyen dőlésszögű ütővel ugorjunk neki.
A hagyományos golfos guruló táska (trolley) tartozéka az esernyő, a golfütőkre muris fejvédőket húzhatunk. A táskában mindig van egy törülköző, no nem arra, hogy az izzadságunkat letöröljük, hanem hogy az ütőt vagy a labdát letisztítsuk… Na és a labdáról ne feledkezzünk el: állítólag Kétféle műanyagból készül (legalább 42,67 mm átmérőjű, és legfeljebb 45,93 gramm súlyú), szigorúan számozott, hogy megtalálhassuk a pályán a sajátunkat. (Egy jobb minőségű labda 700 forint körül van, a gyengébbek 200 Ft körül.)
A bonyolult szabályrendszert elsőre követni is alig tudjuk, férfiak, nők, kezdők, mindenkinek megvan a maga elütő-helye, ahonnan indulhat. A térképet figyeljük, abból tájékozódunk, hol állunk mi és hol a green (az a zöld terület, amely a luk körül található) és vele a cél. Szabad szemmel többnyire csak fákat és tavat látni, homokcsapdák és vizes akadályok nehezítik a pályákat. Minden szakasznak (amelyen a lyuk található) van egy meghatározott 3-tól 5-ig terjedő "par" száma.(Ennyi ütésből kéne a lyukba betalálni)
Elsőre megállapítható, négy-öt ütésből (nekünk) reménytelennek tűnik megjátszani egy-egy szakaszt. Ráadásul közben folyamatosan figyelnünk kell a mögöttünk és előttünk haladóra, és a pálya etikettjére. (Például az elütőhelyet mindig eredeti állapotában kell otthagynunk, ha kilőttünk egy fűcsomót, azt azonnal –speciális eszközzel - vissza kell ültetnünk.)
Az golfos legnagyobb ellenfele saját maga
Bálint tovább mesél: egy verseny átlagosan 5-6 óráig tart. Egy csapat (flight) közösen indul, tízperecenként követik egymást. Minden játékosnak saját hendikepje (hcp) van, ez a szám jelzi azt, hogy az előírt ütészámnál átlagosan mennyivel több ütésből képes végigjátszani a pályát.
Télen a golfos is edzőteremben gyúr – a jó ütésekhez fontos az erőnlét. Bálint saját magán tapasztalta meg, a golf nagymértékben fejleszti az ember koncentrációképességét, határozottságot, belső nyugalmat ad. Gondoljuk el, egy-egy verseny átlagosan 5-6 óra folyamatos figyelmet igényel. Nem lehet kapkodni, minden egyes ütést meg kell tervezni. Ez az a képesség, amit a való életben – a golfból tanulva - jól lehet később kamatoztatni.
Egy golfedzés alapból 7-9 km sétát jelent, minden izmot megmozgató és a gerincoszlopot 90 fokkal elfordító mozgás-sorozat ez. Ráadásul együtt jár egy komoly fegyelmet és udvariasságot igénylő magatartással.
A pályakarbantartás sem egyszerű művelet
Más a fű a green-en belül és kívül, és az erdős szakaszban. Automatikus öntözőrendszer locsolja. A gyepet minden nap nyírják, speciális gépekkel, a különböző méretű gyepekhez más és más fűnyíró kell. Járnak rendszeresen simító traktorok is, amik a homokot teszik rendbe.
Egyébként mindenütt a világon a vidékhez illő pályát építenek, tájba illő gyepet csinálnak. Így egészen más egy pálya Londonban, mint mondjuk Egyiptomban. Építettek pályát a sivatagba is, ahol a játékosok egy gyeptéglával (mobil elütőhellyel) indulnak útnak, a labdát mindig arról lövik el.
A nagypálya után levezetésként még külön pályákon a hosszú és a rövid ütéseket is gyakoroljuk. A másnapi izomláz garantált, a leg lehetetlenebb helyeken sajog a lábunk.
Rövid golf-történelem
Már egy XIII. századi veronai falfestményen és XVI. századi németalföldi képeken szerepel egy hasonló játék, az viszont biztos, hogy a skót tengerparton a pásztorok "találták ki" és játszották. A „links" is erre utal és a legeltetett birkák által a füves területen keletkezett kitúrt homokos rész. A bunkerek a mai homokcsapdák ősei voltak. A játék hivatalos szaknyelve, a kifejezések, a szabálykönyv mind Skóciából erednek, és ennek a sportnak a mekkája, a Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews 1754 óta létezik. Az alapvető szabályokat legelőször 1744-ben foglalta írásba a Gentlemen Golfers of Leith nevű társaság.
Jelenleg mintegy 65 millió ember golfozik a világon, akiknek 98 %-a amatőr. Ebből Európában - Angliát, Írországot és Skóciát is beleértve - több mint ötmillió ember golfozik és a pályák száma meghaladja a hatezret.
Magyarországon a golf ősbemutatóját 1902-ben gr. Andrássy Géza - a NOB tagja - tartotta a Lóverseny-pályán. Az első pálya Tátralomnicon épült (1908-09). 1911-ben alakult a Budapesti Golf Club (első elnöke gróf Andrássy Géza, főtitkára Lauber Dezső), amely később Magyar Golf Clubbá alakult. A világhíres (fekvése és nehézsége miatt) Széchenyi hegyi pályát Lauber Dezső építette 1915. és 21. között. A '20-as években a magyar golf óriási fejlődést mutatott, 1926-36. között meghatározója volt Európa golféletének. A politikai diszkrimináció a golfot sem kímélte 1952-től 1970-ig nemkívánatos sport volt. Dr. Gáti Ferenc agrármérnök érdeme, hogy 1974-ben megkísérelte megszervezni a hazai golféletet. 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Clubot és megkezdte a Kisoroszi pálya építését. 1982-1989 között a golf sport a Gyeplabda Szövetség szekciójaként működött. 1989-ben aztán megalakult a Magyar Golf Szövetség.
Forrás:http://www.hungolf.hu
