Többször megírtuk már mi is, hogy a Google mennyire jól halad emberfeletti vállalásával, vagyis hogy összegyűjtse, rendszerezze és újratálalja a világ valamennyi információját. Ami egykor egy szimpla kis internetes kereső volt, az ma a világ egyik leggazdagabb cége, és jelentőségüket mi sem bizonyítja jobban, hét amerikai elnökjelölt is felkereste őket. Övék a YouTube, a Blogger.com, a képmegosztó Picasa, és felvásároltak még az idők folyamán egy rakás ígéretes fejlesztést is, némelyiket csak azért, nehogy más csapjon le rá.
És hát ugye megcsinálták a világ legjobb webes térképét, a Google Maps-ot, benne a Street View üzemmóddal, amivel panoráma módban korzózhatunk a világ metropoliszaiban, és körüljárhatjuk a párizsi Eiffel-tornyot, megnézegethetjük Rio de Janeiro utcácskáit, vagy hogy hogyan rajzanak a gyalogosok Tokióban. A speciális kamerával felszerelt autó Budapesten is járt, de az ombudsman hathatós közbenjárására a Google leállította a főváros utcáinak fényképezését, de ugyanez történt Görögországban is, most pedig újabb dorgáló szavak érték a kaliforniai vállalat házának elejét.
Nagy felhördülést váltott ki ugyanis internetes körökben - illetve még azon túl is, hiszen a híradások is beszámoltak róla - a Google hivatalos blogjának egyik tavaszi bejegyzése, mely szerint a webes mamutvállalat Street View autói olyan adatokat gyűjtöttek be, amikre maguk sem számítottak. A malőr akkor bukott ki, amikor a hamburgi adatvédelmi hatóság bekérte tőlük az adatokat, és kiderült, hogy az autók nem csak az egyes helyeken elérhető wifi hálózatok neveit gyűjtik be, de a jelszóval nem védett networkökön áthaladó adathalmazokból is mintát vételeznek, így jelszavak, e-mailek, meglátogatott weboldalak címei jutottak birtokukba.
"Csúnyán hibáztunk"
Persze hiába hangsúlyozták ki azonnal a vallomás utáni bekezdésben, hogy egy programozói hiba miatt lépett működésbe a wifiket monitorozó kód, és hogy az így véletlenül nyert információkat nem használják fel (sőt, eleve az is kérdés, mennyire használható maga az információ, lévén egy mozgó kocsiról beszélünk), és le is törlik azokat, sőt, nagyon is komolyan veszik a történteket, az internet ugyebár olyan, amilyen: jól meglobogtatta a felemelt mutatóujját a Google-nek. Az ausztrál kommunikációs miniszter egyenesen odáig ment, hogy azt mondja, a történelem legnagyobb magánszféra-behatolása történt.
Alan Eustace, a Google rangidős műszaki alelnöke szavai azért említésre méltóak:
Cégünk fejlesztői részlege keményen dolgozik azért, hogy elnyerjék az Ön bizalmát - ezért is vagyunk tökéletesen tisztában azzal, hogy itt most csúnyán hibáztunk. Mélységesen sajnáljuk, és eltökélt szándékunk, hogy minden leckét megtanuljunk ebből a hibából.
Van mit tanulni: egyesek - meg nem erősített - számolása szerint a Google több mint két éven keresztül úgy 600 gigabájtnyi adatot szipkázhatott le a wifikről, amik mellett a kocsija elhaladt - ez pedig egy akadémiai könyvtár hat emeletnyi könyvtartalmával egyenértékű.
A Google Street View mindenesetre nem először hibázott: angliai körtúrájuk során például olyan, személyiségi jogi szempontból kérdéses képeket rögzített lencséjük, mint például amikor egy ember éppen kilép egy szex shopból a Sohóban, vagy amikor három rendőr épp letartóztat egy embert Camdenben. Igaz, azóta leprogramozták a fejlesztők, hogy emberi arcok és az autók rendszámtáblái legyenek kisatírozva az elkészült panorámaképeken, a Google-t érő kritikák máig egyik legjelentősebbike az, hogy az eredeti fotók így is a birtokukban maradnak. Az ellenzők szerint ez nem kóser, a cég viszont azt mondja, az esetleges hibák miatt szükségük van a nyersanyagra. A kompromittáló képek tehát még mindig ott nyugszanak a szervereiken.
Nem kételkedünk a Google egyetemes jószándékában, de érdemes elgondolkodni azon, mi történne, ha ez a hatalom, ami a kezükben összpontosul, rossz kezekbe jut. Ki tudja, egy következő latin-amerikai diktátor talán már nem kokacserje-ültetvényekben, hanem a web erejében fog gondolkodni...
