A számok azt mutatják, hogy a magyar minimálbér-emelkedés nem egy sikertörténet

Sok és jogos kritika éri az immár 11 év óta hivatalban lévő Orbán-kormányt, de azt el kell ismerni, hogy hatékony kommunikációs gépezetet építettek fel.

Most ne firtassuk, hogy milyen pénzekből és miféle üzeneteket juttat el a propagandacsapat a derék választópolgárnak, de azok jó eséllyel célba érnek.

Magyarország lakóinak jelentős része megtanulta például, hogy Bécs elesett a bevándorlás elleni harcban, Brüsszel lassan egyenlő lesz az egykori Moszkvával, Soros György pedig éjjel-nappal ármánykodik ellenünk. Még szerencse, hogy a kormány a helyén van, intézkedik, megvéd stb.

Ezzel a típusú politikai kommunikációval nemcsak az a baj, hogy eltorzítja az valóságot, hanem az is, hogy esélyt sem ad a valódi problémákról való valódi vitára, párbeszédre, netán a megoldás közös keresésére.

Beszélünk arról, hogy ki sovány és ki kövér, de a fizetések ügye szinte tabu

pixabay

Itt van például a fizetések ügye, amiről nagyon sokat beszélünk baráti körben, de amiről szemérmesen hallgat a kormánypárt, és amiről az ellenzéknek is kevés véleménye van.

Pedig adódik a kérdés. Hogyha minden ennyire jó és szép errefelé, akkor hogyan lehetséges, hogy a fizetések annyira alacsonyak, hogy arról csak arcpírral lehet beszámolni a nyugati ismerőseinknek.

Még szomorúbb tény, hogy az egykori szocialista országokhoz képest is romlottak pozícióink. Míg a rendszerváltáskor Magyarország irigylésre méltó helyzetben volt a keleti blokkban, addig mára sikerült a lista aljára verekedni magát.

Ez gyakorlatilag a három évtized politikai elitjének közös kudarca, de mi most koncentráljunk az elmúlt egy évtizedre, azon belül is a minimumbérek változására, amelyet - ha éppen beszél róla - a sikertörténetek között emleget a kormánypropaganda.

Nos, valamennyi alapja ennek kétségkívül van. Az Eurostat adatai szerint 2011-ban a Magyarországon a minimálbér 280 eurónak megfelelő forint volt, ami 2021 januárjában már 442 euró volt. Ez 58 százalékos emelkedést jelent.

A növekedés kétségkívül gyorsabb, mint a nyugati országokban, amelyek jellemzően 15-25 százalék körül mozogtak az utóbbi évtizedben, de még mindig hatalmas a szakadék.

Ráadásul, és ez e nagyobb baj, a térség egyéb államai jóval látványosabb javulást tudnak felmutatni, mint Magyarország: Lengyelországban 76, Csehországban 81, Szlovákiában 97 százalékkal lettek magasabbak a minimálbérek, de az igazi rekorder Bulgária, Litvánia és Románia, ahol közel háromszorosára növekedett a minimálbér összege 10 év alatt.

Grafikusan így néz ki a fenti táblázat (Adatok: Eurostat, Grafika: Nyugat.hu)

Mészáros D. Zsolt

Mindezek következtében most az a helyzet állt elő, hogy Magyarország egyedül Bulgáriát előzi be az EU-ban, Románia nemcsak beérte, de meg is előzte Magyarországot. Azért erre kevesen fogadtunk volna 10 évvel ezelőtt.

Ez a táblázat jól mutatja, hogy hol a helye a magyar minimálbér emelkedésnek a régióban (Adatok: Eurostat, Grafika: Nyugat.hu)

Mészáros D. Zsolt

A minimálbérek változásának kétségkívül van olyan olvasata, hogy a pohár így is tele van, de talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt egy (három) évtized az elszalasztott nagy lehetőségek időszaka volt.

Az is tudjuk, hogy a minimálbérek összege önmagában elég labilis mutató, mert nem kevesen a valóságban ennél többet visznek haza, és ott van még a vásárlóerő is, de ezek másik, és sem vidámabb történetek.

* Dániában, Olaszországban, Cipruson, Ausztriában, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Izlandon és Svájcban nincs hivatalos minimálbér.