„Hát igen, ez odaver(t) rendesen” – írták a Forint Portál Numizmatika Facebook-oldalán és linkeltek egy hirdetést a Vateráról.
Arról van szó, hogy egy különleges 20 forintos keresi új gazdáját. A tulajdonos január 10-én hirdette meg a pénzérmét. A licit pedig 55 123 forintnál tartott cikkünk írásakor. Az árverés január 19-én zárul, eddig 46 ajánlat érkezett.
És hogy mitől különleges ez a 20 forintos érme? Attól, hogy valószínűleg véletlenül 10 forintos lapkára verték. Ha közelebbről megnézzük és összehasonlítjuk egy 10 forintos érmével, ez jól látszik is.
Ennek a 20 forintos érmének bizonyos paraméterei megegyeznek a tízforintos érmék adataival, míg más 20 forintosokéval nem.
A hozzászólások között írták, hogy percenként több száz darab érme készül és valahogy rossz rolni kerülhetett a verőgépbe. Így születhetett a ritka 20 forintos, amiből több is lehet.
A NumizPortál Youtube-csatornán egyébként konkrét tippeket adnak ahhoz, hogy fedezzük fel pénztárcánk kincseit.
Ha használunk még érméket és papírpénzt a fizetéshez, biztosak lehetünk benne, hogy egy-egy kincs már átfutott a kezünk között. Ezek a pénzek sokszor a névérték többszörösét érik a gyűjtők piacán, így érdemes időnként átnézni a pénztárcánkat.
Nézzünk a teljesség igénye nélkül néhány példát, hogy mire érdemes figyelnünk!
Elfordult
Alapesetben, ha az érmét megforgatjuk függőleges a tengelye körül, akkor az egyik oldal a másikhoz képest nincs elfordulva. Ha viszont eltér, akkor az gyártási hibás, elfordult veret. Vannak kismértékben elfordult veretek és nagyobb mértékben elfordultak. A legjobb darabok a 180 fokban elfordultak, ezeket keresik a gyűjtők leginkább. Egy 100 fokban elfordult veret augusztusban 15 ezer forintért kelt el, de még egy 76 fokban elfordult 20 forintos is 8 ezer forintért talált gazdára.
Idegen anyag bemélyedése
A nyers lapkák előkészítésénél - nagyon ritkán - a lapkák közé keveredhetnek különféle idegen anyagok: műanyag, fém, szövet. A lapkákkal együtt ezek belekerülhetnek a verőtérbe, és az érmék verése közben megolvadnak, belemélyednek az érmék felületébe.
Minél látványosabb a verdehibás pénz, annál többet ér. 2021-ben egy 2007-es 50 forintos 23 ezer forintért kelt el egy liciten.
Félrevert
A félrevert érmék ezredmásodpercek alatt jönnek létre, amikor szabálytalanul működnek a verőszerszámok. Azt azért tudni kell, hogy ezek a hibák is ritkák, csak kisebb mértékben félrevert érmékkel lehet általában találkozni. Itt is igaz, minél nagyobb baki történt a gyártásnál, annál többet lehet érte kapni. Egy 100 forintosért, akár 10-20 ezer forintot is. Érdemes tehát nézni az aprót.
Ezen kívül, ha nem a verdehibákat nézzük, alapigazság, minél régebbi, minél kevesebb van belőle és minél jobb állapotú, annál többet ér egy pénzérme. Persze a kereslet nem csak az előfordulási darabszámtól függ, ha egyszerre sokan kezdenek el valamilyen ok miatt keresni egy érmét, ugrásszerűen megnőhet az értéke egyik napról a másikra.
Természetesen, az aranyból vagy ezüstből készült pénzérmék sokkal értékesebbek, mint a bronz- vagy acélpénzek, mivel a fém, amiből készültek, szintén értékesebb.