Hé, hölgyem, a kis fáraó elhagyta a piramisait!

Üvöltöttem a tacskót pórázon maga mögött vonszoló nő után, aki úgy tett, mintha se látója, se tudója nem lenne annak, amit a kutyája kitolt magából.

Azt rögtön az elején le kell szögeznem, hogy a szombathelyi kutyás társadalom pont olyan, mint a nagy átlag a világon. Itt is megvannak a végletek, az ebet betegesen imádó negyven környéki nőkkel, a normális gazdikkal, és azokkal, akiknek a négylábú egy kiegészítő csupán.

Jeladás a kagylók között
Zuper_Dragon via Pixabay.com

Nélküled nem megy: támogasd a Nyugat.hu-t adód 1 százalékával! Neked csak pár kattintás, hogy továbbra is a téged érintő dolgokról tudósíthassunk.

Nyugat Média és Világháló Egyesület, adószám: 18889332-2-18
Ide kattintva érheted el kitöltési útmutatónkat!

Azt nehéz megítélni, hogy a csoport melyik része felelős azért, hogy konstans bélsáros a város, de az tény, hogy az elmúlt hetekben a helyzet fokozódik. Egyre több az ottfelejtett matéria a járdákon, a zöld területeken, mi pedig egyre többször kényszerülünk az aknakereső játékra a kint a szabadban.

Persze, ne legyünk álszentek, mert szerintem a legjobb gazdikkal is előfordult már, hogy elfogyott a kulazacskó, vagy figyelmetlenek voltak, esetleg a kutya úgy döntött, hogy ő most a bokrok aljában intézi el a dolgot.

Nekem is volt kutyám, aki rendszeresen választotta az utóbbi opciót, majd amikor kijött dolga végeztével a pofáján ott volt az a gonosz nézés, és szinte hallani véltem a hozzá tartozó mondatot: "Na most szedd fel köcsög, ha tudod!"

Nem mindig ilyen feltűnő, sokszor csak lapít a fűben
Alexas_Fotos via Pixabay.com

Mert ami nálunk kellemetlenség, az náluk az üzenetek átadásának egy formája: "Enyém a terület, mert le tudtam pisilni", vagy a lány kutyák részéről a sűrűbb matériában marad ott az infómorzsa, hogy "helló fiúk, épp tüzelek!". Szóval, ha legközelebb egy kan kutyussal az ártatlan séta fürdetéssel végződik, akkor ez az oka mindennek.

Ettől függetlenül a felelősség továbbra is az emberé, mert amikor tehetjük, akkor össze kéne szedni. És persze, mire a közteres felkel, kidörzsöli az álmot a szeméből, megissza a napi tizedik kávéját és nekilát a munkájának, addig a bűzölgő kis kupac mellett általában már áll valaki, aki szitkozódik, felemlegeti a kutya gazdájának felmenőit, vagy csak kedveszegetten dörzsöli a cipője talpát a járda melletti fűbe, vagy a járdába. Ezekben a szituációkban pedig már nincs kit büntetni.

Mert, ha nincs kivilágítva, akkor belelépünk, s bár a mondás szerint aki így jár, az szerencsés lesz aznap, de mindannyian tudjuk, hogy ez csak akkor igaz, ha esős napok voltak, és nemcsak az út széli zöld, de egy-két pocsolya is a segítségünkre van az odaragadt fekália eltüntetésére.

Amikor szólít a természet
19934763 via Pixabay.com

Így lassan Szombathelyen is elindulhatna egy kampány, esetleg figyelemfelhívó akció, hogy a renitens kutyások újra rászokjanak a zacskók használatára. Mert nagyon cuki, amikor a pórázra odakötöznek egy zacsit, de azért azokon egy idő után látszik, hogy nem az indulás előtti percekben kerültek oda.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet